“Feltörték az intranetet? Még az ellenségeimnek se kívánnám, hogy végigolvassa azokat az unalmas anyagokat,” kommentálta egy korábban a Soros György által alapított Nyílt Társadalom Alapítványnál (Open Society Foundations) dolgozó amerikai ismerősöm a hírt, miszerint a DCLeaks nevű hackercsoport feltörte az OSF belső hálózatát. Ez a komment jól jellemzi, hogy pontosan mennyire is volt szenzációs a jobboldali sajtó által szenzációs leleplezésként tálalt hacker akció, amelynek eredményeként mintegy 2500 belső fogyasztásra szánt OSF dokumentumot tettek közzé. Ezek jelentős része a közvélemény számára egyesen érdektelen információkat tartalmaz, ami pedig közérdeklődésre tart számot belőle, az nagyrészt olyasmi, amit nyilvános honlapokon korábban is megtalált, ha vette a fáradtságot, hogy összegyűjtse. Ahogy a Boston Herald szerkesztőségi cikke fogalmazott, “az, hogy hackelt információ, még nem teszi hírértékűvé.”
Ettől még természetesen nincs rendben az, hogy ezeket az anyagokat kiszivárogtatták. Például nem szerencsés, ha egy donor szervezet munkatársainak az adományozott szervezetekről szóló belső véleményei és értékítéletei kikerülnek a netre. Ettől azonban még a kiszivárogtatott anyagokban semmi olyasmi nem szerepel, amit a szervezetnek szégyellnie kellene vagy ami ne lenne összhangban saját alapelveivel vagy a törvényekkel. Éppen ellenkezőleg: a kiszivárogtatott dokumentumokból felrajzolható kép jogos büszkeségre adhat okot. Az OSF világszerte olyan civil szervezteket és aktivistákat támogat, amelyek egy nyílt, demokratikus társadalomért küzdenek.
Soros mindenhol hasznos ellenség a nyílt társadalom ellenségei számára - ha nem lenne, akkor ki kellene találni. Miközben Magyarországon szélsőjobboldali körökben Soros Györgyöt valamfiéle cionista világösszeesküvés hálóját szövő pókként próbálják beállítani, addig zsidó nacionalisták számára Soros az anti-izraeli világösszeesküvés szürke eminenciása. A DCLeaks cybertámadása után számos pro-izraeli portál cikkezett Soros “Izrael-ellenes” tevékenységeinek leleplezéséről - pedig a DCLeaks aktákból csak annyi derül ki, amit eddig is tudtunk, hogy alapítványa támogatja a palesztinok jogainak érvényesítéséért küzdő izraeli jogvédő csoportokat. Az amerikai konzervatív sajtó eközben arról cikkezett, hogy a DCLeaks aktáiból kiderült: Soros milliókat fizetett Al Gore-nak, hogy megváltoztassa az USA klímapolitikáját. De hiszen Soros soha nem csinált titkot belőle, hogy támogatja Al Gore klímaváltozás elleni harcát! Aztán ott vannak azok a “revelációk”, miszerint a DCLeak leleplezte, hogy Ferenc pápa Soros fizetett bérencévé vált. Csak azért, mert az alapítvány a pápa amerikai látogatása idején progresszív keresztény csoportokat támogatott, hogy az ügyeiket hatékonyabban megjeleníthessék. Vagy azok a cikkek, amelyek szerint Soros "manipuálja" az európai parlamenti választásokat, mert - listát állított össze a progresszív ügyeket támogató EP képviselőkről. Mi ebben a rossz? Elég amatőrök lennének, ha nem így tennének!
Mi is derült ki a DCLeaks által kiszivárogtatott dokumentumokból? Annyi, ami nyilvános oldalakon és jelentésekben eddig is dokumentálható volt. Van egy gazdag ember, aki a saját pénzéből létrehozott egy alapítványt, ami progresszív ügyeket és jogvédő szervezeteket támogat a világ több mint száz országában, pályázati úton. Ez persze így nem hangzik elég fenyegetően, ráadásul ezek a támogatott szervezetek természetüknél fogva szinte minden lépésüket a nyilvánosság előtt és nem a kulisszák mögött teszik meg. Ezért kell a törvényes és nyilvános érdekérvényesítő kampányok és lobbitevékenység támogatását “manipulációként” és “titkos összesküvésként” tálalni.
A DCLeaks nem leplezett le semmiféle világuralomra törekvő titkos és törvénytelen összeesküvést. Nem derült fény arra, hogy az OSF amerikai, EU-s, magyar vagy akár izrali politikusokat, esetleg egyházi vezetőket tartott volna a fizetési listáján. Hogy titkos találkozókat szervezett volna, ahol a Cion Bölcsei eldöntik, hogy ki nyerje meg a következő választást. Nem került elő olyan bizonyíték sem, amely szerint az OSF szervezte volna a menekültek “utaztatását” vagy “beözönlését” a Közel-Keletről Európába. Pedig ezek a hazugságok képezik a Soros-ellenes összeesküvési elméletek alapját (ezekből elég sok van, egy következő írás témáját képezik majd). És pont ezért a DCLeaks dokumentumaiban csak azok képesek ezen hazugságokat alátámasztó bizonyítékot látni, akik már eleve elhitték ezeket a hazugságokat, és akik ellenségesen viszonyulnak azokhoz az ügyekhez, amelyeket Soros támogat.
A helyzet iróniája, hogy miközben a Soros-ellenes hangulatkeltés forrpontjára hág, alapítványa a valóságban egyre kevesebb pénzt és támogatást nyújt a hazai civil szervezetek számára. Néhány éve bevezették azt a szabályt, amely szerint egy civil szervezet nem kaphat nagyobb adományt teljes éves költségvetésének egyharmadánál. A cél emögött az, hogy ne alakulhassanak ki kizárólag Soros-pénztől függő szervezetek a térségben. Ez a cél legitim. Sajnos azonban az adományozási kultúra fejletlensége és a hazai politikai klíma miatt számos olyan szervezet nem képes fenntartani magát, amelyet Soros-bérencnek bélyegeztek. A sajtóban is megjelent, hogy sorra zárnak be a roma jogvédő szervezetek, amelyek jelenleg joggal érezhetik két tűz közé szorulva magukat. Miközben az állam Soros-bérencként támadja őket, addig Soros alapítványa megszünteti a támogatásukat.
A cybertámadásban egyébként nem nehéz felismerni az orosz rezsim keze nyomát, amelynek a leginkább érdeke fűződik ahhoz, hogy a választás évében zavart keltsen az amerikai szavazók körében. A DCLeaks a ThreatConnect nevű cyberbiztonsági szakértői csoport szerint egy kamulogó, ami mögött az orosz titkosszolgálat búvik meg. A kiszivárogtatott anyagok közül egyesek először ráadásul a CyberBerkut nevű, elsősorban Ukrajnában tevékenykedő orosz hackercsoport oldalán jelentek meg. A DCLeaks kizárólag olyan személyes adatokat lop el és szivárogtat ki Amerikában, amelyek a demokratákat és a támogatóikat hozzák kellemetlen helyzetbe és Trumpot segítik. Putyin érdekeit ugyanis egy a külvilágtól elforduló, megosztott, az elszigetelt nemzetállami létezés kereteibe bezárkozó Európa és Amerika sokkal jobban szolgálja, mint egy nyitott, dinamikusan fejlődő, egységes nyugati világ - amiért a Nyílt Társadalom Intézet küzd. Ami még rosszabb fényt vet az orosz hackerekre, az, hogy nem csak szivárogtatnak, hanem hamisítanak is. Erre jó példa, hogy a Cyberberkut és a DCLeaks olyan anyagokat is kiszivárogtatott, amelyek szerint Soros alapítványa Alex Navalnij ellenzéki politikust támogatta - ami nyilvánvaló hamisítvány, hiszen Navalnij aggresszív nacionalista politikája távol áll Soros világnézetétől.
Ha egy dolog miatt lehet kritizálni Sorost és az alapítványát, az, hogy nem tették közzé a DCLeaks által kiszivárogtatott információkat már jóval korábban, közérthető és strukturált formában. Félreértés ne essék: erre egy magánalapítványt nem kötelez semmilyen jogszabály. Nem az adófizetők pénzéről van szó, hanem egy üzletember privát vagyonáról. Azonban a közvélemény méltán elvárhatja, hogy a közéletet ilyen alapvető módon befolyásoló szervezet adományait pontosan nyomon tudja követni. Mikor azonban az OSF-ben dolgozó ismerősömet kérdőre vontam erről, ő megerősítette, hogy nyitott kapukat döngetek: az alapítvány éppen most dolgozik egy bárki számára letölthető és kereshető adatbázison, hogy elkerülje a hasonló jövőbeni botrányokat. Éppen ideje!