Hazudnak éjjel, hazudnak nappal
Sok vita folyik arról, milyen rendszer van ma Magyarországon. De kérdem én: vajon az demokrácia, ahol a közmédia hiradójának oldala nulla hírt közöl egy tízezres ellenzéki demonstrációról?
„Migránsterror tombol Európa szerte.” Ez most a fő hír a hirado.hu oldalon, ahogy ezt a cikket írom szombat délelőtt. Arról, hogy tegnap egy tízezres demonstráció zajlott le a fővárosban a kormány ellen, mély hallgatás. Tegnap lehazudták éjjel, ma lehazudják nappal. Egyetlen hír utal arra, hogy bármiféle ellenzéki megmozdulás volt tegnap: "Hadházy tüntetésére még a baloldali pártok sem mentek el”.
Demeter Szilárd nemrég egy posztjában fikázta a "haladó újságírást", képmutatással vádolva a nem kormánypárti kontroll alatt lévő médiát. Azon ironizált, hogy a „haladó újságírók” szerint "információ mindaz, amit a kollégák más haladó lapoknál megírnak. Amit a kormánypárti sajtó ír, az propagandafakenews - kivéve, ha illeszkedik az ellenzéki narratívába." Szerinte a „hallgattassék el a másik fél” elvét alkalmazzák.
Megkérdezném: és mi a helyzet, kedves Szilárd, azzal, amit a kormánypárti oldalak egyáltalán nem írnak meg? Tényleg el tudod képzelni, hogy van egy tízezres kormánypárti tüntetés Budapesten, és a Telex vagy a 444 nem közöl róla azonnal hírt a címoldalon? Értem én, hogy nem tetszik a liberális sajtó kritikája. De el tudod képzelni, hogy mondjuk van egy békemenet, és Szily nem számol be percről percre róla? Még ha elfogultan is? Pedig ők nem is közmédia.
A történelem sajnos már többszörösen megmutatta, hogy a hazugság eredményes lehet a hatalom fenntartásában. És nem, nem azért gondolom ezt, amit te a „liberálisok” szájába adtok, miszerint „minden magyar hülye.” Egyrészt az emberi hülyeség nem származási vagy etnikai kérdés. Másrészt nem gondolom, hogy mindenki, aki rátok szavazott, hülye. A rendszert alakítottátok ki úgy, hogy az emberek jelentős része elfogadja a hazugságot, mint a túlélés feltételét. A fortélyos félelem irányít mindent, mint az 50-es években.
De a történelem azt is megmutatta, hogy a magyar nép korlátozott ideig és mértékig képes befogadni a hazugságot. Éppen 1956-ban mutatta meg a leginkább. Én személy szerint remélem, hogy nem jutunk el odáig, hogy vér folyjon az utcán. De ha továbbra is az van, hogy az ország egyik fele ennyire szélsőségesen el van hallgattatva, ennyire szélsőségesen ki van rekesztve mindenből, miközben egy szűk elit ennyire mohón és cinikusan lopja szét az országot, ott borítékolható a robbanás. És ezúttal nem fognak orosz tankok sietni a rezsim megmentésére.
Sárosi Péter
Foucault ingája
Sárosi Péter vagyok, és ez a személyes blogom, ahol történészként és jogvédőként elemzek aktuális közéleti eseményeket, veszek górcső alá kulturális és történelmi kérdéseket.



