Aki járványhelyzetben nagy nyilvánosság előtt a hatékony megelőzés ellen uszít és ezzel tömegek életét veszélyezteti, annak a szólása joggal korlátozható.
TGM szerint ki kell állnunk Gődény szabad szóláshoz való joga védelmében. Nem értek egyet.
Nem azért, mert a szólásszabadságot csak az olyan véleményekre tartom érvényesnek, amelyek egy bizonyos, önkényesen megszabott kánonba beleférnek. A szólásnak a hatása az, amit vizsgálni kell, a maga társadalmi kontextusában, és nem csak a tartalmát. Tévedés, hogy a szólásszabadság korlátlan - még a legelkötelezettebb jogvédők sem állítanak ilyet. A lényeg, hogy a korlátokat milyen módon állítjuk fel.Egy
jogállamban ez világos elvek szerint történik, az állami beavatkozás
minimalizálásával. A klasszikus példa szerint gondolhatja bárki azt, hogy tűz van. Ha elkiáltja magát egy parkban, hogy "tűz van", akkor legfeljebb hibbantnak fogják nézni és lehurrogják. Nincs indok a véleménynyilvánításának a büntetőjogi korlátozására - hiszen a büntetőjog végső eszköz.
Más a helyzet, ha ugyanezt egy emberekkel zsúfolásig telt színházteremben kiáltja el, lekapcsolt világítás mellett. Ha emiatt egy tucat embert agyontaposnak a menekülő tömegek, akkor bizony igenis van ésszerű és jogszerű indok arra, hogy korlátozzuk a szabad szólásban, és szankcionáljuk rémhírterjesztés miatt. Ebből a szempontból a színház a Büntető Törvénykönyv szerint: közveszély helyszíne.
Jelenleg járvány van, ami miatt a halálozási arány a második világháború óta alig látott magasságokba szökött. A járvány szempontjából tehát az egész ország közveszély helyszínének minősül. És van egy ember, aki gátlástalan hazugságokat terjeszt arról, hogy a további megbetegedések és halálozások megelőzésére tudományosan igazoltan működő eszközök nem nem érnek fabatkát sem. Mi több, egy YouTube videóban maszkot éget.
Igen, minden embernek joga van hülyének lenni. De ahhoz nincs joga, hogy a hülyeségével mások életét veszélybe sodorja. Márpedig például a maszkviselés elmulasztásával - és így a maszk-ellenes hisztériakeltéssel - nem csak a saját életét veszélyezteti valaki.Járvány idején a maszkviselés vagy az oltások ellen nagy nyilvánosság előtt hergelni az embereket nem egyszerűen olyan, mintha egy színházteremben elkiáltaná magát, hogy tűz van - annál rosszabb. Hiszen nem egyszeri véleménykifejtésről van szó, hanem folyamatosan, üzem- és üzletszerűen terjesztett hazugságokról.
Lehet azon is vitatkozni, hogy vajon a rendőrség megfelelő módon végezte-e az eljárást, és indokolt volt-e a házkutatás. A lényeg ezen túlmutat: vajon egy járványügyi veszélyhezetben meg kell-e védenünk egy polgártársunk jogát arra, hogy hazugságaival emberi életek tömegeit tegye kockára? Én erre a kérdésre határozott nemmel felelek.
A problémát Magyarországon az jelenti, hogy egyre kevésbé működik jogállamként. Sajnos a polgárok joggal bizalmatlanok az állammal szemben, és joggal tartanak attól, hogy a rémhírterjesztést nem csak azokra alkalmazzák, akik valóban közveszélyt okoznak. Hanem ellenzéki hangok elhallgattatására. És gondot jelent az is, hogy az állam titkolózik, nem működik nyilvánosan, és elmulasztja, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson a népnek a valós veszélyhelyzetről.
És amikor az állam titkolózik és nem működik átláthatóan, ott nagyon nehéz szétszálazni a jogos félelmeket a valóság talajától teljesen elrugaszkodott konteóktól és rémhírektől.Arról nem beszélve, hogy vajon megtesz-e mindent a járványmegelőzésért az állam, ami kettős mércét alkalmaz a neki kedves kockázatos tevékenységekkel kapcsolatban (pl. focimeccs, vadászkiállítás), és értelmetlen, rossz szabályokat vezet be a járványmegelőzés nevében (lásd pl. a parkolási díj eltörlése a fővárosban). A probléma ezzel van, és nem azzal, hogy az állam fellép a maszkégető idiótákkal szemben, akik orvosi végzettségükre hivatkozva, profithajhászásból becsapják az embereket és veszélybe sodorják az életüket.
Sárosi Péter