Forradalmi szeretet: válasz korunk válságára

Valarie Kaur amerikai szikh polgárjogi aktivista és dokumentumfilmes szerint korunk sötétsége nem a sír - hanem inkább az anyaméh sötétsége, amiből a forradalmi szeretet segíthet kilépni a fényre.

Amikor valaki azt mondja, hogy korunk válságára a legadekvátabb válasz a szeretet - akkor felhúzzuk a szemöldökünket. Micsoda csöpögős szentimentalizmus. Ez szól minden reklámból és popslágerből, mi új van ebben?

Valerie Kaur, dokumentumfilmes és emberi jogi aktivista, osztja a kritikusok kételyeit. Legalábbis részben. Mert bár ő is egyike azoknak, akik a világon mindenütt előretörő vad, dühös etnikai nacionalizmusra a szeretetet tartják a legmegfelelőbb válasznak, hangsúlyozza, hogy ez a szeretet - nem az a szeretet.

Mint előtte más polgárjogi aktivisták, például James Baldwin, Kaur is rámutat, hogy a szeretet számára nem egyszerűen érzelem - hanem küzdelem. Nem egyszerűen egy meleg impulzus, ami elönt minket, amikor valaki rokonszenvessel találkozunk, vagy valami cukiságot látunk. Hanem egy éppen annyira nehéz, fájdalmas, sötét folyamat, mint a szülés.

Kaur szikh családban nőtt fel Kaliforniában, ahol már gyermekkorában megtapasztalhatta a saját másságát. És a többség kirekesztését. Saját elmondása szerint a nagyapja sokat segített abban, hogy értelmet találjon a saját kisebbségi sorsában - a szikh hagyományon keresztül.

Guru Nanak, a szikh vallás alapítója a megvilágosodása során rájött, hogy az univerzum alapvetően Egy - és az emberiség is Egy. Az egység persze nem valamiféle homogén turmix, amiben minden elveszíti az egyediségét. A változatosságaink által, azokon túl vagyunk Egyek. Minden különbség és változatosság bennünk van, ha másként nem, lehetőségként.

Ez a gondolat nem csak a szikh vallásban mutatkozik meg. Jézus számára ezt jelentette a felebaráti szeretet (agapé): a bánjunk úgy egymással, mint ahogy magunkkal bánnánk elve. Amikor Ramana Maharshit, a hindu bölcset megkérdezték, hogy “miként bánjunk másokkal,” akkor így felelt: “nincsenek mások.”

Kaur a könyvének is ezt a címet adta: “Nem látok idegeneket” - utalva arra a szellemi útra, amit jogvédőként járt be. 2001. szeptember 11. után elharapóztak a gyűlölet-bűncselekmények Amerikában. Az első áldozatuk egy szikh benzinkutas volt, aki történetesen Kaur rokona volt. Egy magát “hazafinak” valló honfitársa hidegvérrel lemészárolta, hogy bosszút álljon a terroristák merényletéért.

Ezután ragadott kamerát, hogy dokumentálja az érintett közösségek tragédiáját. És hogy bemutassa azokat a rendszerszintű igazságtalanságokat, amelyek újratermelik az erőszakot és kirekesztést Amerikában. Mert Guru Nanak tanításában ez is benne van: minden egyes ember sorsában magunkra ismerhetünk valamennyire.

Az empátia képességével megismerhetjük és megérthetjük, hogy mások miben vannak, és miért cselekszenek úgy, ahogy. És ami még fontosabb: láthatjuk saját magunkat is mások nézőpontján keresztül. És ez a forradalmi szeretet: küzdelmesen, fájdalmasan lebontani a “mi” és “ők” közötti mesterséges határokat - és feloldani a “mi” kölcsönös gondoskodó felelősségében.

Ez az út néha borzasztó nehéz - mint amikor Kaur felhívta telefonon azt a gyilkost, aki megölte a rokonát. És mégis, tele van katartikus élményekkel. Mint amikor a gyilkos bevallotta, hogy megbánta a tettét, és halála után a túlvilágon szeretné felkutatni az áldozatát, megölelni, és a bocsánatát kérni.

A globalizáció, a technológiai fejlődés mellékhatásaként az emberek szoronganak. A változásoktól való félelem az egzisztenciális és kulturális megsemmisülés félelmével jár. Ez dühöt termel, amit kihasználnak a hamis próféták, akik a régen minden jobb volt sziréndalával kábítják a népet. És felélesztik a törzsi gyűlölségeket, szektás széttagoltságot. Az igazságtalanságok miatti jogos felháborodást tévutakra terelik.

Kaur 2016-ban, Trump hatalomra jutása évében tartotta azt a híres beszédét, amiben egy történelmi kérdést tett fel:
Azóta Trump megbukott Amerikában, de az általa képviselt a mérgező etnikai nacionalizmusból és szociális demagógiából kevert gyilkos düh továbbra is jelen van és hat a világon. Magyarországon egyenesen tombol. Fontos, hogy minket, az ellenségeit se torzítson el a saját képére.

Sárosi Péter