Vajon normális az, hogy egy magát a normalitás védelmezőjének beállító kormány nem a bűnözőket és terroristákat figyeli meg titkosszolgálati eszközökkel, hanem oknyomozó újságírókat és civil aktivistákat?
Meglepő vajon, hogy egy önkényuralmi rezsim egy izraeli kémprogram segítségével újságírókat, ellenzéki politikusokat, civil aktivistákat és üzletembereket figyeltet meg? Nem meglepő.
A tekintélyelvű rezsimek ezt teszik Azerbajdzsántól Szaud-Arábiáig, Indiától Marokkóig. Hogy az EU egyik tagállama teszi ezt, az is legfeljebb azokat lepi meg, akik eddig is bevették azt a maszlagot, hogy Magyarország demokratikus jogállam.
Sajnos azonban ebbe az utóbbi kategóriába tartozó honfitársainkhoz nem fog eljutni ez a hír - vagy ha eljut, hát akkor a kormányzati propaganda által megcsócsált és eltorzított formában.
Mert a kormány által kézivezérelt sajtóban jelenleg (hétfő reggel) nulla (azaz zéró) hír található arról, amivel tele van a világsajtó, és amit már most a év megfigyelési botrányának neveznek. És amiben a magyar kormány nyakig sáros.Olyannyira, hogy Edward Snowden külön tweetben említi meg, hogy a magyar kormány védekezése a legszánalmasabb és legbeismerőbb az összes kormányzati reakció közül.
Valószínűleg ebben a pillanatban is lázasan dolgoznak a kormánypropaganda-gépezet pénzzel jól olajozott csavarjai, hogy miként tudják ebből az újabb botrányból kimosdatni a kormányt. Kompromat, fakenews-ozás, sorosozás, ellenbotrány? A propagandisták pedig addig nem mernek megnyilatkozni, amíg meg nem érkezik a központi ukáz a propagandaminisztériumból, hogy mi lesz a csapásirány.
És ez éppen annyira nem meglepő, mint amennyire maga a megfigyelési botrány sem az.
A gond az, hogy sokunk számára a "nem meglepő" egyet jelent már a "nem felháborítóval". Apatikus vállrándítás - ezt váltja ki ez a hír. Ami egy "normális" demokráciát alapjaiban rendítene meg.Idézőjelbe tettem a normális szót, mert ugye ez az a kifejezés, amit manapság lépten-nyomon szajkóznak a kormányszócsövek. Persze csak akkor, amikor a különféle kisebbségekkel szembeni abnormális ellenérzéseiket kell legitimálniuk. Mert hogy ami Magyarországon az elmúlt években történik, annak semmi, de semmi köze nincs a normalitáshoz.
Vajon mi köze van a normalitáshoz annak, hogy az állam irányítását egy jól szervezett csoport (család?) vette át, akik törvényesített, lepapírozott pénzügyi tranzakciókkal a szemünk előtt, fényes nappal lopják el a közvagyon százmilliárdjait? Vajon normális egy olyan ország, ahol a közbeszerzés a lopás szinonimájává vált? Tehetik mindezt nyugodt lélekkel, tudván tudva, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség, sem a kézivezérelt sajtó, de a helyi ellenzék pozíciókkal lekenyerezett jelentős része sem fog utánajárni a viselt dolgaiknak.
Egyedül a független média és a civil társadalom makacsul ellenálló kis szigeteitől kell tartaniuk a kacsalábonforgó kastélyokat építő, ebül szerzett cégbirodalmakat és fantomalapítványokat irányító, luxusgépeken luxusutazásokra dübörgő döbrögiknek.
És a normalitás végső megcsúfolásaként, lám, az állami titkosszolgálatok felhasználásával, ezek a - mondjuk ki - szervezett bűnözők figyeltetik meg azokat, akik a viselt dolgaikra fényt derítenek.Vajon mi köze van a normalitáshoz egy olyan országnak, ahol egy az üzletemberek és közgazdászok baráti vacsoráján elhangzottak kartoték-adatot képeznek a titkosszolgálatok adatbázisában?
Akiket megfigyelnek, azok nem közbeszereznek el milliárdokat a közvagyonból, nem kokainoznak luxusjachton luxusescortokkal, de még csak nem is másznak le ereszcsatornákon chemsex bulikból. A bűnük: nem hajlandóak befogni a pofájukat.Ne legyenek kétségeink: Párizs másnap már lángokban állna, ha egy ilyen hír napvilágot látna a francia kormányról. Akár bal, akár jobboldali. Én személy szerint gyűlölöm a vandalizmust és az erőszakot. A békés erőben hiszek. De ha van valami, amit még jobban gyűlölök, akkor az a cinikus vállrándítás meg a gyáva, cinkos hallgatás. Az élteti az ilyen rendszereket.
