Dühöng a kommunista cenzúra a NER 11. évében

Azért van annak egyfajta bája, amikor évtizedes fidesz-uralom és több százmilliárd ellopott közvagyon után még mindig azon rettegnek egyesek, hogy a szemkilövetők cenzúrázzák a kultúrát.
Hát gyerekek, most az egyszeri fidesz-szavazó bizonyára összezavarodik kicsit.
Mert ugye egyfelől már éppen kezdett megnyugodni. Hiszen minden nap azt hallja a házi médiabirodalom szócsöveitől, hogy Magyarországon minden a legnagyobb rendben van. A kultúrharcot megnyertük. Megtörtént az őrségváltás, a "nemzeti" és a "keresztény" értelmiség - a mieink - minden fronton áttörte a liberálbolsevista ellenség sáncait. A kisgömböc sorra kebelezi be a magyar kultúra fellegvárait, Demeter Szilárd valóságos kultúrdiktátorként gagogy s ragyog, Vidnyánszky befolyása pedig talán még a pocakjánál is jobban terebélyesedik. A "szemkilövetők" uralmának vége: az ország szilárd kezekben van, mi több, Orbán Európa legerősebb embere. Ahogy Bencsik András fogalmazott a minap: Magyarországon "paradicsomi létállapotok" vannak.
De aztán jön ez a Kálomista. És arról kezd el károgni, hogy ezek a fránya mozik nem hajlandóak lelkesedni a rendszer kurzusfilmjéért, amivel merő véletlenségből éppen a választási kampányra időzítve készült el. Mi több, szerinte emögött a sötétben lappangó gyurcsányista-karácsonyista ellen-fülkeforradalmárok állnak. Mi több, a mozikat szerinte nem csak Budapesten "fenyegetik" meg, ha a filmjét vetíteni akarják - de vidéken is.
Azok után, hogy a média, az oktatás, a kultúra szinte minden területét a Fidesz emberei uralják, a vidéki lapok ugyanazzal a címoldallal jelennek meg, a 90 milliárdból fenntartott "köz"média gőzerővel nyomja a kormánypropagandát, az óriásplakátok minden sarkon tolják az arcunkba a kormány üzeneteit, a színész- és filmes-képzéstől az irodalomig és művészetig minden egyes intézményt sikerült bekebelezni - még mindig azon rettegnek a mozitulajdonosok, hogy őket hátrányos megkülönböztetés éri, ha levetítik az elkúrtukot?
Akkor most itt valami nem stimmel. Zavar a mátrixban.
Foucault ingája
Sárosi Péter vagyok, és ez a személyes blogom, ahol történészként és jogvédőként elemzek aktuális közéleti eseményeket, veszek górcső alá kulturális és történelmi kérdéseket.

