Trump valóban elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy ma egy veszélyesebb és igazságtalanabb világban élünk, mint a kormányzása előtt.
Szijjártó Péter támogatja annak a szélsőjobboldali norvég politikusnak a javaslatát, aki Nobel-békedíjra jelölné Trumpot, amiért tető alá hozott egy megállapodást az Egyesült Arab Emirátusok és az USA között.
Ez már egyébként a második kísérlet Trump békedíjra jelölésére. Az első jelölés szerint az Észak- és Dél-Korea közötti tárgyalások előmozdításáért kellett volna őt díjazni. A jelölés önmagában egyébként azért nem olyan óriási kunszt: a Nobel békedíjbizottság szerint csak 2020-ban 318 jelölt volt a díjra.
Megjegyzem, korábban jelölték Nobel-békedíjra Joszif Sztálint, Benito Mussolinit és Adolf Hitlert is. Szerencsére egyikük sem kapott Nobel-díjat. Trump sem fog, bár szerinte természetesen megérdemelné. “Azt gondolom, hogy egy csomó dologért kapni fogok Nobel-díjat,” jelentette ki még 2019-ben. “Szerintem egy sor dologért kapni fogok Nobel-díjat, ha igazságosan döntenek róla, amit nem tesznek.”
Magyarul szerinte a Nobel díjat odaítélő bizottság, aki korábban Obamának odaítélte a díjat, kizárólag elfogultságból nem díjazza őt, figyelmen kívül hagyva kétségtelen érdemeit és eredményeit.
Nos, nézzük meg akkor, hogy milyen érdemekkel rendelkezik még Trump, amiket a bizottságnak még figyelembe kell vennie a díj odaítélésénél!
Elévülhetetlen érdemeket szerzett először is azzal, hogy nála több tényszerűen cáfolható hazugságot nagy valószínűséggel egyetlen korábbi amerikai elnök sem ejtett ki a száján 4 éves megbízatása alatt. A Washington Post összesen 30573 ilyen hazugságot dokumentált és cáfolt meg!
Talán Nixon és a Watergate-botrány óta egyetlen korábbi elnök sem tett ilyen sokat a kormányzatba és az államba vetett bizalom megrendítéséért. Twitteren kormányozva gyakran a saját adminisztrációjának a tagjaival is konfliktusba keveredett, és saját maga járatta le az állami intézményeket és hivatalnokokat. Folyamatosan összeesküvés-elméleteket terjesztett és mesterséges konfliktusokat generált.
Azzal, hogy megkérdőjelezte a választási eredményeket, és teljesen megalapozatlanul csalást kiáltott, nagyon nehezen gyógyuló sebeket ejtett az amerikai demokrácia szövetén.
A Capitol Hill ostromában játszott szerepe egyenesen felveti a büntetőjogi felelősségét is, hiszen egyértelműen az ő uszítására került sor arra, hogy a törvényhozás épületét egy erőszakos, lincselésre éhes tömeg lerohanta, és számos ember meghalt.
Szintén kiemelkedő teljesítményt nyújtott a tudományba vetett bizalom megrendítése terén. Soha egy elnök sem terjesztett ennyi a tudományos kutatás által már régen megcáfolt tévhitet, mint ő.
Aktívan aláásta például a klímaváltozás elleni küzdelmet, egyrészt bagatellizálva és letagadva a változás jelentőségét, másrészt pedig azzal, hogy kilépett a párizsi egyezményből és egyéb szimbolikus döntéseivel is folyamatosan gyengítette a fenntartható fejlődésre való átállást.
Semmit nem tett azért, hogy megoldja az amerikai társadalom egyre súlyosbodó szétszakítottságát mind politikai, mint gazdasági-társadalmi értelemben: inkább csak tovább tágította a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok ollóját. Gazdaságpolitikája tovább gazdagított egy egyre szűkülő elitet, miközben szegényítette a társadalom dolgozó részét.
Kormányzása alatt 1968 óta nem tapasztalt mértékű erőszakos etnikai konfliktusok alakultak ki az országban, amelyeket nem csillapított, hanem inkább az eszkalációjukat segítette elő.
Jelentős szerepe volt abban, hogy az USA katasztrofálisan felkészületlenül fogadta a COVID-járványt és emberek millió haltak meg, akiknek az életét meg lehetett volna menteni. Folyamatosan gyengítette a saját szakértői által javasolt járványellenes intézkedéseket és számos tévhitet terjesztett a járványról.
Szuverenista, izolácionista, arrogáns külpolitikájával évtizedek fejlődését ásta alá a nemzetközi béke, biztonság és emberi jogok terén. A multilaterális egyezmények, az ENSZ tekintélyét tudatosan és szisztematikusan támadta.
Súlyos felelősséget visel abban is, hogy az USA kormányzása alatt visszalépett a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló egyezményekből és növelte a nukleáris fegyverarzenált. Ő volt az első amerikai elnök a 60-as évek óta, akinek nem sikerült megállapodnia Észak-Koreával a nukleáris fegyverek korlátozásáról. A világ miatta most közelebb áll a nukleáris háború lehetőségéhez, mint a hidegháború óta bármikor.
Trump miatt most egy igazságtalanabb, kevésbé biztonságos és veszélyesebb világban élünk, mint az elnöksége előtt.