A 21. század második évtizedében, hetven évvel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadása után egyre több kritika és támadás éri az emberi jogok védelmével foglalkozó szervezeteket, aktivistákat. A támadások egy részét tekintélyelvű rezsimek és ideológusaik indítják, akik a jogvédő szervezetek, illetve a nemzetközi emberi jogi szervezetek tevékenységét a nemzeti szuverenitás elleni támadásnak tartják.
A kritikusoknak van azonban egy másik csoportja, akik jellemzően nem tekintélyelvű rezsimek hívei, és alapvetően nem viszonyulnak ellenségesen a nyugati liberális demokráciákhoz. Ezek a jellemzően az akadémiai világ baloldalán elhelyezkedő kritikusok elsősorban az emberi jogi elvek és az emberi jogok intézményes valósága között tátongó szakadékot hangsúlyozzák. Az ehhez a kategóriához tartozók több jelentős művet is közzétettek az elmúlt években, péládul Stephen Hopgood, Eric Posner és Samuel Moyn.
A Fundamentumban megjelent írásomban az ő kritikájukat tekintem át és elemzem, és mint jogvédő, megkísérlek választ adni a kritikákra.
A cikk PDF formátumban letölthető itt! Az alábbi képre kattintva pedig a teljes folyóirat is.
Sárosi Péter