Nem csalás, nem ámítás: tények és tévhitek az amerikai elnökválasztásról

kép forrás

A kormányzati oldalakon mindenféle kritika nélkül közlik Trump állításait az állítólagos választási csalásokról, amelyekről már rendre bebizonyították, hogy féligazságokon és hazugságokon alapulnak. Ha van ismerősöd, aki bedőlt az álhíreknek, akkor küldd el/posztold be neki az alábbi cikket!

Bident teljesen legitim módon hirdették ki győztesnek a szavazatszámlálás befejezése előtt

A már megszámolt szavazatokból egyértelműen kiderül, hogy Bidennek megvan a megválasztásához szükséges 270 elektori szavazata. Ugyanis a csatatérállamokban, mint Pennsylvania, a még meg nem számolt szavazatok nem elegendőek ahhoz, hogy megfordítsák a választás eredményét. Itt most nem pár száz szavazat különbségekről van szó, mint Al Gore és Bush párviadala esetén Floridában, hanem több ezer, több tízezer szavazatnyi különbségekről. Az újraszámlálás hozhat ugyan változást néhány száz szavazat tekintetében, de ilyen nagy különbséget nem hidalhat át. Trumpnak és stábjának természetesen joga van újraszámlálást kérni és jogi úton megtámadni a választási eredményeket, de komoly elemzők szerint az esélye arra, hogy a választási eredményeken ez bármit változtatni fog, a nullához konvergál. Ezért aztán már a közeli jogi tanácsadói közül is sokan arról próbálják meggyőzni, hogy fogadja el szépen a választás eredményét és a saját vereségét.

Semmi meglepő nincs abban, hogy eleinte Trump állt nyerésre, aztán ez megfordult: sőt, pont erre lehetett számítani!

Aki nem csak a Trump-párti médiából tájékozódott a választás előtt, annak a számára nyilvánvaló volt, hogy ez fog történni. Az elemzők ugyanis rámutattak arra, hogy a járvány miatt a szavazók jelentős része levélben fog szavazni. És míg a Trump-pártiak inkább személyesen, a demokraták jelentős része inkább a levélben szavazást részesítette előnyben. Ezért aztán figyelmeztettek minket arra, hogy egyrészt ne várjunk eredményt a választás napján, hisz a távszavazatok számlálása jóval tovább tart. Másrészt figyelmeztettek, hogy ne dőljünk be annak a jelenségnek, amit “vörös csodaként” (red mirage) tartanak számon: eleinte a személyesen szavazó republikánus szavazatokat számolják meg, így az előzetes eredmények csalóka republikánust fölényt mutatnak. De miután a távszavazatokat megszámolják, és miután a nagyvárosokból (amelyek nagyobb arányban szavaztak Bidenre) egyre több szavazat jön be, ez a fölény egy sor államban elolvad. És valóban ez történt, még ha az eredmények szorosabbak is lettek, mint ahogy a legtöbb közvéleménykutató megjósolta.

A választási nap után kézbesített levélszavazatok sok államban törvényesen beszámíthatók

A választás szabályait az államok határozzák meg. 22 állam és a főváros, Washington DC szabályai szerint a választási nap után beérkező szavazatok is törvényesek, amennyiben egy bizonyos dátum előtt kézbesítik őket. Pennsylvaniában például a járványhelyzet és a levélszavazatok nagy száma miatt a Legfelsőbb Bíróság jóváhagyásával péntekig lehetett kézbesíteni a levélszavazatokat. Az olyan államokban is beszámoltak később kézbesített levélszavazatokat, ahol egyértelműen Trump győzött. Tipikusan a választási nap után számolják be a hadsereg tagjai által leadott szavazatokat is. Nincs szó tehát semmiféle csalásról vagy törvénytelenségről. 

A leadott szavazatok száma sehol sem volt több, mint a szavazópolgárok száma

Az USA lakosságának száma folyamatosan változik, egyes szavazókörzetekben például növekszik, így a választásra jogosultak száma is nő. Wisconsin államban például november 1-jén 3,684,726 polgár volt jogosult választásra, és 3,239,920 szavazatot adtak le. A közösségi médián azonban megjelent az a rémhír, hogy több szavazatot adtak le, mint ahány szavazópolgár van: ezt azzal támasztották alá, hogy egy korábbi, már nem aktuális számot idéztek a szavazók számáról, nem a legutóbbit. A választási részvétel nagyon magas volt, de természetesen nem érte el az összes szavazópolgár számát.

Széles körben terjed az álhír, hogy nem létező "szellemszavazók" jelentek meg nagy tömegben. A Magyar Nemzetnek adott interjúban Kiszelly Zoltán politológus azt állította, hogy “eddig kétmillió úgynevezett szellemszavazót találtak” az USA-ban. Ez az azóta többszörösen cáfolt állítás a Judicial Watch nevű, erősen jobboldali kötődésű intézet egy októberi jelentésén alapul. A jelentés téves, ugyanis két nem kompatibilis adathalmazt hasonlított össze hibásan, és ezért hibás eredményre jutott. Az American Community Survey (ACS) adatait vetették össze a regisztrációs adatbázisokkal, az előbbi ugyanakkor lakossági mintavételen alapuló becslés, és nem cenzus, nem alkalmas a szavazók pontos számának meghatározására. A kormányzati média által előszerettel hivatkozott Judicial Watch számos más hazugságot is terjeszt, ezek cáfolatát megtalálod itt!

Pennsylvaniában nem találtak hamis szavazatokat

Pam Bondi, Florida korábbi főügyésze a Fox News csatornán azt állította, hogy Pennsylvaniában hamis szavazatokat adtak le. A Fox News riporterének kérésére, hogy támassza alá a vádat bizonyítékkal, megtagadta a választ. Ez az egész talán nem is igényelne külön szócikket, de mutatja, hogy milyen szilárd alapokon áll a legtöbb hasonló kijelentés: légből kapott vádaskodásról van szó bizonyíték nélkül, ami arra alkalmas, hogy elültesse a gyanút azokban, akik érzelmileg nehezen tudják feldolgozni, hogy nem az ő jelöltjük győzött. Nem csoda, hogy még a Biden-pártisággal nem vádolható Fox News sem ad hitelt nekik. Ha te, aki most olvasod ezt, szintén Trumpnak drukkoltál, gondolj bele, hogy egy hasonló bizonyítatlan vádnak mennyi hitelességet tulajdonítanál ellenkező helyzetben, ha Trump állna nyerésre és Biden hívei vádaskodnának.   

A hamis michigani térkép esete

A rémhírek kategóriába tartozik az is, hogy Michigan államban a levélszavazatok közül eltüntették a Trump-párti szavazatokat. Ebben az esetben az állami választásmonitorozó honlap által közzétett hibás térképről vontak le hamis következtetést egyesek. A Decision Desk ugyanis hibás adatokat közölt, amely szerint 130 ezer újonnan megszámolt szavazat 100%-a Biden szavazó volt - de a hibát szinte rögtön kijavították. Az összeesküvés-elmélet hívő honlapok azonban felkapták és még a cáfolás után is terjesztették a térképet.

Csak élő emberek szavazhatnak, Michiganben is

A Michigani Department of State közleményt adott ki arról, hogy a halott polgárok szavazatát még akkor is megsemmisítik, ha az illető történetesen még a választás előtt leadott egy távszavazatot, és aztán a választási nap előtt elhalálozott. Egyes esetekben úgy tűnhet, mintha egy élő szavazó által leadott szavazatot halott adott volna le, ha például névazonosság áll fent (Id. és Ifj), esetleg ha hibásan rögzítették az adatait (1890-et írtak 1990 helyett). Az előbbi esetre volt példa, amikor a fiú szavazatát hibásan a halott apja szavazataként azonosította a rendszer, és valaki ezt tömeges választási csalás bizonyítékának vélte. De az ilyen elszigetelt és ritka esetekben sem szavazhat illetéktelen személy valaki más helyett, és ez végképp nem befolyásolhatja a választás eredményét.

Bármilyen tollal kitöltött szavazócédula érvényesnek számított Arizonában

A sharpie filctoll egyes esetekben átüthet a papíron, és ilyenkor előfordul, hogy a gép elsőre nem olvassa be, de ezt korrigálják. A pártközi választási projekt igazgatója cáfolta, hogy bármelyik választási bizottságban felmerült volna olyan eset, hogy filctollal kitöltött szavazócédulát érvénytelenítettek volna. Egy facebook videó szerint Maricopa megyében, Arizonában, egy nő szemtanúja volt annak, hogy a szavazatszámlálók arra kényszerítették a választókat, hogy használjanak sharpie filctollat a szavazócédula kitöltéséhez. A rémhír szerint ezt azért tették, mert az ilyen filctollakkal kitöltött cédulát a gép nem olvassa be, ezért azt majd érvénytelenítik. A valóságban azonban Maricopa megye már októberben közzé tett egy olyan videót, amiben arra hívják fel a figyelmet, hogy hagyományos tollal és sharpie filctollal is lehet érvényesen szavazni.


A postaszolgálat nem szabotálta a levélszavazatok kézbesítését - Trump kormánya igen

A szövetségi postaszolgálatra (USPS) a járványveszély miatt óriási feladat hárult a választás alatt: levélszavazatok tízmillióit kellett gyorsan kikézbesíteniük. Trump elnök azonban mindent megtett azért, hogy a postaszolgálat ne legyen képes ezt a feladatot teljesíteni. 2020 júniusában kinevezte közvetlen támogatóját, Louis DeJoyt postamesternek, aki komoly megszorításokat vezetett be egy olyan időszakban, amikor a USPS-nek komoly fejlesztésekre lett volna szüksége. Például több száz levélszortírozó gépet vontak ki a forgalomból. Ezután a cinizmus magasiskolája, hogy Trump és stábja a választások idején a postaszolgálatot, amely mind a demokrata, mind a republikánus szavazók körében a legmegbízhatóbb szövetségi intézménynek számít, a választás tudatos szabotálásával vádolta meg. Bár a szavazatok kikézbesítése nem volt zökkenőmentes, a postaszolgálat forrás- és kapacitáshiánya miatt a választás napján még mintegy 150 ezer szavazatot nem kézbesítettek, ez lassította a számlálást (emlékezzünk vissza: Pennsylvaniában november 6-áig lehetet kézbesíteni törvényesen!). De semmilyen bizonyíték nincsen választási csalásra. A választás során előfordult, hogy az USPS a szavazócédulákat tartalmazó küldeményeinek átadásáról nem készült tértivevény (delivery scan). Ezért aztán elterjedt a rémhír, hogy a posta Floridában például 300 ezer levélszavazatot nem kézbesített a szavazóbizottságnak. Azóta tisztázódott, hogy ebben az esetben a tértivevény hiánya nem az átadás hiányára utalt, hanem arra, hogy a küldeményeket a gyorsabb ügyintézés érdekében a delivery scan nélkül adták át, de azok megérkeztek. Azok a szavazatok, amelyek valóban a törvényes határidőn kívül érkeztek be, olyan kevés számúak voltak, hogy nem befolyásolhatták érdemben a választás eredményét.  

A választási eredmények teljesen konzisztensek a matematikai törvényekkel

Az ún. Benford-törvény egy adott számsorról megmondja, hogy véletlenszerű-e az eloszlása, vagy felülről manipulált. A véletlenszerű számsorok esetében ugyanis a számok nagyobb valószínűséggel kezdődnek kisebb számokkal (pl. 1) mint nagyobb számokkal (pl. 9). A kormánypárti médián végigfutott értelmezés szerint a Benford-törvény alapján meg lehet állapítani, hogy az amerikai választási eredményeket manipulálták. Ez a törvény azonban valójában nem alkalmazható a választási eredményekre. Hiszen az csak olyan számsorokra vonatkoztatható, amelyekben bármely szám ugyanolyan valószínűséggel jelenik meg és a számok sokszoros nagyságrendben jelennek meg (pl. 100 és 10 millió között). Ez utóbbi kritérium ugyanakkor nem áll meg a választási eredményekre minden államban. Akit a részletes matematikai cáfolat érdekel, az a Washingtoni Egyetem oldalán megtalálja, a hasonló számbűvészkedő érvek cáfolatával egyetemben.

Nem gondolom, hogy a kormánymédia legelkötelezetebb hírfogyasztóit ezek a tényszerű cáfolatok meg fogják győzni. Azt viszont gondolom, hogy sok kevésbé megrögzött nézetekkel rendelkező, kevésbé elfogult ember van, aki szeretne meggyőződni a Trump által felhozott vádak valóságtartalmáról. Ahogy az összeesküvés-elméletek pszichológiáját kutató Krekó Péter is rámutatott az interjúban, amit nemrégen készítettem vele: igenis van értelme a tényszerű cáfolatoknak.

Sárosi Péter