Soros és a progresszív ügyészek
Az amerikai bűnözési hullám mögött nem Soros György áll, hanem rendszerszintű problémák, köztük a fegyvereladások növekedése.
2022. augusztus 18.
2021. január 7.
Amikor az embereknek éjjel-nappal hazudnak, annak szörnyű ára van
A tegnapi rémisztő eseményekért nem azok a fő felelősök, akik betörtek a Szenátusba, hanem az elnök és propgandistái, akik mesterfokra fejlesztették az igazság-utáni politizálást.
2020. november 8.
Nem csalás, nem ámítás: tények és tévhitek az amerikai elnökválasztásról
Egy csomó álhír terjed arról, hogy elcsalták az amerikai választást: itt a leggyakoribbak cáfolata. Oszd meg a kétkedő ismerőseiddel!
2020. október 15.
Trump bírójelöltjének esete az álfüggetlenséggel
Amikor valaki "vitatottnak" nevezi az ember által okozott klímaváltozást, az nem a szakmai függetlenség jele, hanem a hatalomtól való függőségé.
2014. október 19.
Soros György nem rángatja dróton a világot
A kormánypárti sajtó egyik legkedveltebb közellenesége Soros György, akit előszeretettel mutatnak be egy olyan mumusként, aki tőzsdespekulációból szerzett vagyonával a háttérből irányítja nem csak Amerikát, de az egész világot. Tény, hogy Soros gazdag és befolyásos ember, az általa alapított szervezeteken keresztül számos olyan tevékenységet támogat, amelyektől a liberális demokrácia – vagy ahogy ő nevezi, a nyílt társadalom – fejlődését reméli. Az is tény, hogy az amerikai bel- és külpolitikát gyakran befolyásolják a kulisszák mögött lobbiérdekek. Aki azonban azt állítja, hogy ezek a lobbierők valamiféle egységes monolitot képeznek, ami mögé valamiféle liberális világösszeesküvést vizionál, az nagyot téved. Soros nem az egyedüli, és még csak nem is a leggazdagabb amerikai üzletember, aki pénzét politikai ügyek előmozdítására fordítja. Sőt, a nagyvállalati lobbicsoportok és nagyhatalmú donorok közül a legtöbben egyáltalán nem olyan ügyeket támogatnak, mint amilyeneket Soros.
2014. szeptember 3.
Az új hidegháború és az emberi jogok
A Nyugat és Oroszország között zajló új hidegháború jelentősen átalakítja a gazdsági és hatalmi erőviszonyokat Eurázsiában, és ennek a leginkább az emberi jogok esnek áldozatul. A civil társadalom ellen a közép-ázsiai országokban jelenleg zajló hadjárat a legjobb példa.
2013. július 23.
Lehet-e gyanús a bőrszín?
2012. február 26-án éjjel George Zimmerman, aki polgárőr önkéntesként dolgozott a floridai Sanfordban, egy szerinte gyanúsan viselkedő tinédzserre lett figyelmes a lakóhelye közelében. Felhívta a rendőrséget és autójával követni kezdte a fiatalt, akit a rendőrségi diszpécser kérdésére fekete bőrű, kapucnis pulóvert viselő gyanús alakként írt le, aki „biztos valami rosszban sántikál és be van drogozva”. A fiú megpróbált elfutni előle, de Zimmerman – a rendőrségi diszpécser kérése ellenére - üldözőbe vette, majd dulakodás alakult ki közöttük, eközben Zimmerman automata fegyverével lelőtte a srácot. Hogy egészen pontosan mi történt abban a két-három percben, senki sem tudja megmondani – a járókelők a sötétben nem látták tisztán a dulakodás részleteit, kamerafelvétel nincs, a rendőrök már csak a lövés után érkeztek a helyszínre. Zimmerman testén több véző seb volt, ezeket bevallása szerint akkor szerezte, amikor a fekete fiú számon kérte, hogy miért követi, majd megtámadta és ütni kezdte – ezután használta a fegyverét a fegyvertelen Trayvon Martinnal szemben. A bíróság nemrég felmentette Zimmermant, mivel elfogadta a védelem azon érvét, hogy önvédelemből cselekedett.