Az amerikai bűnözési hullám mögött nem Soros György áll, hanem rendszerszintű problémák, köztük a fegyvereladások növekedése.
A hazai kormánypárti "sajtó" útszéli hangon szidja Soros Györgyöt (nem szeretem őket linkelni). Kórusban, ahogy szokták, központi kézivezérléssel. Hogy szidják, az nem hír, de most éppen miért szidják - kérdezhetit joggal az olvasó. Azért, mert újabban a filantróp az amerikai büntető-igazságszolgáltatás reformjába fekteti a pénzét.
A Magyar Hírlap szerint Soros olyan ügyészekkel próbálja leváltani a jelenlegi ügyészeket, akik "kevés vagy semmilyen közigazgatási tapasztalattal nem rendelkeznek, a spekuláns társadalmi céljaival viszont egyetértenek." És akik miatt aztán a "bűnözés és erőszak megugrott". Mindezt egy rendőrszervezet, a LELDF "kutatására" hivatkozva, mint forrásra.
Az elmúlt években egyre erősebb az amerikai jobbos médiában az a narratíva, hogy a rendőrök által elkövetett, széleskörű felháborodást keltő gyilkosságok elleni mozgalmak, mint a Black Lives Matter, a rendőrség meggyengítéséhez és olyan reformokhoz vezettek, amelyek végső soron a bűnözés elszabadulását magyarázzák. Ezt nevezik a szakirodalomban Ferguson-hatásnak is (Michael Brown-ügy).
Bár a rendőrséggel kapcsolatos viszonyulás és az abba vetett közbizalom és a közbiztonság közötti kapcsolatot senki sem tagadja, a fentebbi narratíva mégis több sebtől vérzik. És Soros az utóbbi évben valóban jelentős összeget (3 millió dollár) fektetett be a büntető-igazságszolgáltatás reformját támogató kezdeményezésekbe, de ezek a reformok egyáltalán nem okai a bűnözési hullámnak.
Először is: ez a bizonyos LELDF egy hírhedten jobbos, konzervatív csoport, amit abból a célból hoztak létre, hogy rasszista bűncselekményekkel vádolt rendőröket védjenek meg. Nem rocket science kitalálni, miért is támadják a "progresszív ügyészeket" és mitől is rettegnek igazán: attól, hogy a rendőrség elszámoltathatóbbá válik. Szóval ennek a lobbiszervezetnek a jelentését nem hivatkoznám úgy, mint valami független forrást. Vannak lektorált szaklapokban megjelent kutatások, inkább ezekre illene hivatkozni.
Másodszor: a 21. század elején megfigyelhető kedvező folyamatok (az erőszakos bűncselekmények számának általános csökkenése) az elmúlt években valóban megakadtak. Az erőszakos bűnözés ismét növekedésnek indult. Azonban a jelenlegi növekedés (100 ezer lakos / 4.4 emberölésről 6.5-re) még mindig jóval alatta marad az 1990-es évek csúcspontjának (100 ezer lakos/9.8 emberölés).
Harmadszor: komolyan vehető kriminológus mindig a szélesebb összefüggéseiben vizsgálja ezeket a trendeket ahelyett, hogy elhamarkodott következtetést vonna le a saját politikai világnézete alapján. Ilyen elhamarkodott következetés lenne például, hogy az elmúlt évek büntetőjogi reformjai miatt növekedett a bűnözés.
A komolyan vehető kriminológiai vizsgálatok egyáltalán nem mutatnak összefüggést a progresszív büntetőjogi reformok és a bűnözési trendek között. Az egyik ilyen például 35 városban és megyében hasonlította össze a bűnözés alakulását. Egy 2019-ben megjelent kutatás
azt vizsgálta, hogy az ún. Ferguson-hatás vajon igazolhatóan
végbement-e New York városban, de a kutatók nem találtak erre
bizonyítékot. Egy másik kutatás pedig 29 amerikai városban a politikai vezetés pártállása és a bűnözés alakulása között keresett összefüggést - sikertelenül.
A valóság az, hogy a bűnözés azokban a városokban/megyékben is növekedett, ahol a jó öreg begyepesedett szigorú és konzervatív büntetőjogi hozzáállás maradt érvényben!Közben azonban a kutatások egyértelműen és következetesen mutatnak más összefüggéseket. Például azt, hogy a társadalmi marginalizáció, az egyenlőtlenségek, a munkanélküliség, a függőségek, a perspektívátlanság, az ellátatlan mentális betegségek: ezek bizony mind nagyon is befolyásolják a bűnözést.
Amerika válasza a bűnözésre túl hosszú ideig csupán a szigor volt: a normaszegés azonnali megtorlása, a normaszegők bebörtönzése. Ez a megközelítés vezetett oda, hogy a "szabadság földjén" él a legtöbb börtönben fogva tartott a lakosság arányához képest! Eközben pedig túl kevés figyelmet fordítottak arra, hogy mi is áll a bűncselekmények mögött. A társadalmi és egészségügyi tényezőkre, amelyek újra és újraszülik a bűnözést, és amelyeket a szigorú büntetőpolitika, miközben látszólag, tünetileg csillapítja a bűnözést, valójában csak tovább ront.
Azok a progresszív reformok, amelyeket Soros is támogat, arra irányulnak, hogy ne kozmetikázzunk, tünetileg kezeljünk: hanem a gyökereknél próbáljunk tartós változást elérni. Hogy minél több bűncselekményt előzzünk meg - és minél több embert tereljünk el a büntető-igazságszolgáltatásból az egészségügyi és szociális ellátórendszerbe, akik szociális vagy egészségügyi problémák miatt követnek el bűncselekményeket (erről nemrég írtam részletesen egy hosszabb könyvismertetőt itt, érdemes elolvasni!).
Na persze, oszt majd itt a bűnözők megússzák és még többen flangáljanak az utcán, mi? - forgathatják a szemüket a kritikusok.
Nem éppen. Természetesen nem arról van szó, hogy sorozatgyilkosokat futni engednek. Hanem arról, hogy a börtönbe kerülő emberek többsége olyan csekélyebb bűncselekményt követ el, ami elkerülhető lett volna, ha időben kezelést kapott volna függőségére, mentális problémájára, esetleg szociális támogatást, lakhatást. És ha ezt a támogatást megkapják, kevesebb eséllyel esnek vissza.
Egy dologban egyetértenek konzervatívok és liberálisok: a helyi közösségek és a rendőrség közötti jó viszony, bizalom kulcsfontosságú a közbiztonság fenntartásában.De ez a bizalom nem a Black Lives Matter miatt ingott meg a rendőrségben, hanem azért, mert mindig is jellemző volt rá a rasszista profilalkotás és a szelektív jogalkalmazás. A szegények, az etnikai kisebbséghez tartozók közösségei ellenséget, és nem szövetségest látnak a rendőrségben. Ennek a problémának a megoldása nem lehetséges büntetőjogi szigorral, csakis közösségi kezdeményezésekkel: és a sokat támadott progresszív reformoknak ez is része.
Sok ember kérdés nélkül elfogadja, egyfajta axiómaként, hogy minél több bűnelkövető ellen emelnek vádat az ügyészek, annál kevesebb eséllyel fognak bűnt ismételni - és ez annál jobban megvédi a társadalmat. De a valóság mást mutat.
Figyelem: egy nemrégi massachusetts-i kutatás szerint azok a gyanúsítottak, akik ellen az ügyész NEM emelt vádat, JÓVAL KEVESEBB valószínűséggel találják magukat két éven belül újra bíróság előtt, mint azok, akik ellen vádat emeltek.
És van még valami, amitől az amerikai konzervatívok úgy félnek, mint a szenteltvíztől: a fegyvertartás szabályozása. Holott egyértelmű, hogy ennek hiánya miatt jóval magasabb a lőfegyverek által elkövetett bűncselekmények aránya az USA-ban. Az amerikai fegyverügyi hatóság (ATF) vizsgálata szerint a lőfegyverek eladásában az elmúlt években tapasztalható masszív növekedés egyértelműen összeköthető az erőszakos bűncselekmények számának növekedéséhez.
Nem Soros tehet az erőszakos bűnözés növekedéséért az Egyesült Államokban: ő éppen olyan, évtizedek óta súlyosbodó társadalmi problémákra adott válaszokat támogat, amelyeket a társadalomkutatók már régóta sürgetnek. Az ellene irányuló nemtelen támadások pedig szépségtapaszok csupán, amelyekkel próbálják takargatni a bűnözés mögött álló valódi mozgatórugókat, és valódi megoldásokat.
Ha adnak neked valamit az írásaim, akkor kérlek, támogasd a munkám itt!