Hogyan működik Trump nagyüzemi hazugsággyára?

BanksyFotó: banksy

Az alábbi cikk betekintést enged annak a dezinformációs gépezetnek a működésébe, amely bizonyítékok nélkül is képes volt meggyőzni az amerikai szavazók jelentős részét, hogy tömeges választási csalás történt.

A legutóbbi, az amerikai Szenátus ostromáról szóló posztom után kaptam egy levelet egy olvasótól, aki megpróbálta bebizonyítani nekem, hogy az amerikai elnökválasztást igenis elcsalták. „Több ezer oldalnyi bizonyíték gyűlt össze, amiket nem vettek, nem akartak figyelembe venni. Csatolok két videót, amiben szakemberek nyilatkoznak hivatalos meghallgatásokon. Ezek tények. Amit Ön irt, azt inkább egy pamflet, ami nem tényeken alapul.” 



Kínai szektás álhírgyár

Nos, puszta kíváncsiságból megnéztem a két videót, amit küldött (ha már „a több ezer oldalnyi bizonyítékot” nem csatolta). Ezeket nem fogom belinkelni, mivel álhíreket terjesztenek. Mindkét videót az NTD YouTube csatornára töltötték fel, ami már önmagában is sokat elárul a megbízhatóságukról. Az NTD ugyanis a New Tang Dynasty Television rövidítése. Az NTD a The Epoch Times nevű médiavállalat része, amelyet a Falung Gong mozgalom hozott létre évekkel ezelőtt, hogy az antikommunista kínai emigráció kritikus hangját képviselje.

Azóta azonban jócskán eltért az eredeti iránytól, és az egyik legnagyobb közösségi média követőtáborral rendelkező politikai sajtótermékké nőtte ki magát. Mégpedig azzal, hogy Trump elnököt támogató, álhírektől és összeesküvési elméletektől hemzsegő tartalmakat állítanak elő és terjesztenek nagyipari méretekben.Fizetett hirdetések segítségével, amelyekre több millió dollárt költenek minden évben.

De vajon miért támogatta egy üldözött kínai vallási irányzat gőzerővel Trump újraválasztását? A válasz egyszerű: a Falung Gong híveinek politikai meggyőződése nagyon közel áll az elnökéhez. Elképzeléseik szerint ugyanis a világon a kommunizmus a legfőbb gonosz, és közeledik az Ítélet Napja, amikor a kommunisták a pokolra jutnak. Ebben a harcban pedig kulcsszerepet tulajdonítanak az amerikai elnöknek. 



Független szakértőként eladott szélhámos

Maguk a videók egy nemrég felbukkant és az altright média által buzgón terjesztett hazugságot népszerűsítenek. Méghozzá olyan tálalásban, hogy a gyanútlan néző tényleg elhiggye: független szakértők által beterjesztett komoly bizonyítékokról van szó. Pedig nem.

Az egyik videón egy rejtélyes, de hangzatos nevű új szervezet, a Data Integrity Group „adattudomány szakértői” (data scientists) tesznek vallomást egy bizottság előtt. A „szakértői csoport” vezetője nem más, mint Lynda McLaughlin, aki „politika és médiaszakértőként” mutatkozik be. Csak éppen azt felejti el hozzá tenni, hogy a "független szakértő" egyébként úgy mellesleg a FoxNews tévécsatorna szélsőségesen Trump-párti Hannity Showjának producere!A másik videón egy J. Hutton Pulitzer néven bemutatkozó „választásbiztonsági szakértő” szerepel. Ő valójában eredeti nevén J. Jovan Philyaw, aki kincskereső és feltaláló szélhámosként vált hírhedté. Többek között ő dobta piacra a 2000-es évek egyik legnagyobb technikai bukásának számító CueCat nevű cica alakú vonalkódolvasó eszközt. Szintén ő borzolta a közvéleményt azzal a „felfedezéssel”, hogy a kanadai Oak Islanden egy ókori római kardot talált, amiről persze kiderült, hogy hamisítvány.

Jól mutatja, milyen mélyre süllyedt a republikánus párt, hogy ilyen figurákat próbálnak eladni független és elfogulatlan tudományos szakértőként.

A gyanú magvainak nagyüzemi elhintése

Ami pedig a videók tartalmát illeti, a leginkább a következőképpen lehetne jellemezni: megalapozatlan és bizonyíték nélküli vádaskodás. Pulitzer például többek között azt állította a meghallgatáson, hogy meghackelte Georgia állam számítógépes választási rendszerét. És ha ő megtehette, akkor más is. Ezzel csak annyi probléma, hogy semmi bizonyítékot nem tudott bemutatni az állítólagos hackre. A georgia-i választásokat felügyelő miniszter, és a választási rendszert üzemeltető KnowInk cég részletesen és tényszerűen cáfolták Pulitzer vádait. Mint kifejtették,nem is lehetett volna a választási pad-eket meghekkelni, hiszen nem csatlakoztak az Internethez! A másik videó szintén teljesen légből kapott vádakat fogalmaz meg arról, hogy Georgia államban több tízezer Trumpra leadott szavazatot töröltek a rendszerből és több mint 10 ezer szavazatot pedig „áttettek” Bidenre. A számítógépes rendszer állítólagos manipulálására azonban semmilyen bizonyíték nincsen, és Georgiában többször is újraszámolták a szavazatokat, kézzel is – hiszen minden szavazatot rögzítenek nyomtatott formában is – és az újraszámlálás is megerősítette Biden győzelmét.


A vádak többségét még Trump ügyvédei sem tartották peresíthetőnek

Ezek a videók konkrét példákkal szemléltetik, mennyire megalapozatlan kamuvádakon alapszanak a választási csalással kapcsolatos, többszörösen cáfolt összeesküvési elméletek. És hogy Trump a vádakat gőzerővel terjesztő csapata mennyire tisztában van ezzel, azt az is jelzi, hogy az állítólagos választási csalásokról előkerült temérdek elmélet legtöbbjét ők sem tartották érdemesnek arra, hogy egyáltalán bíróság elé terjesszék őket. A közösségi médián ugyanis büntetlenül lehet hazugságokat terjeszteni. Az ügyvédeknek azonban tiszteletben kell tartaniuk azt az etikai kódexet, ami joggal való visszaélésnek minősíti, ha valaki nem megalapozott ügyekben fordul a bírósághoz.

Trumpék összesen hat államban 60 esetben emeltek jogi kifogást a választások tisztasága ellen, és ebből 59 esetben utasították el a bíróságok a kereseteket, mivel a felperes nem volt képes bizonyítékokkal alátámasztani azokat. Pedig Trump rövid, négyéves kormányzása alatt nagyjából ugyanannyi bírót (53) nevezett ki, mint Obama 8 év alatt (55) – ezek közül számos bíró az ügyvédi kamara álláspontja szerint nem rendelkezett megfelelő előmenetellel. És még a Trump által kinevezett bírók is elutasították Trump csapatának választási csalással kapcsolatos kereseteit.

Konteós gondolkodás




Ha valaki a bírósági döntések ellenére is elhiszi, hogy a vádak igazak, akkor hinnie kell a Nagy Összeesküvésben. Abban, hogy a szavazatszámláló biztosoktól a postásokon keresztül a bíróságokig, a médiáig és az informatikai cégekig minden és mindenki egy jó szervezett összeesküvés szereplőjeként összehangoltan, hibátlanul együttműködik a választás elcsalásáért.

És miért vélik igazoltnak a konteósok a vádakat? Mert hisznek ebben az összeesküvésben. És miért hisznek ebben az összeesküvésben? Mert hisznek ezekben a vádakban. És miért hisznek ezekben a vádakban? Mert hisznek az összeesküvésben. És máris körbeértünk, a kígyó beleharap a farkába és eljutunk a szokásos konteós körkörös érvelésig.

Az álhírgyár nem pusztán alternatív tényeket ad – hanem ezeken keresztül a gyanút ülteti el, aminek az érzelmi visszhangja még azután is megmarad, ha a befogadó találkozott a cáfolatával.A gyanú az, amit jóval nehezebb kiirtani, mint a tényszerű hazugságokat. Főleg, ha valaki világnézetileg, érzelmileg úgy van bedrótozva, hogy minden egyes sejtjével taszítja a lehetőség, hogy Biden kormányozzon, és minden egyes sejtjével vágyik rá, hogy Trump maradjon az elnök. Elég újabb és újabb álhíreket bedobni a fortyogó indulatoktól fűtött polgárok közé, ami az érzelmi szükségletüket elégíti ki a valóság korrekciójára – és máris kapva kapnak rajta. Mert megerősíti a csoportindentitásukat és a világ általuk elképzelt rendjébe vetett hitüket.

Hazugsággyárosok az Internet szürkezónáiban

Alice Mark és Rebecca Lewis, a Data & Society kutatóintézet kutatói 2017-ben egy jelentést állítottak össze az online dezinformációs kampányok keletkezéséről. A jelentés szerint ezek többsége a közösségi média szürkezónájában keletkezik. Olyan oldalakon, mint például a Reddit, a 4Chan, a 8Chan és a hasonló, a mainstream közösségi médiához képest lazább moderációs szabályokat alkalmazó platformokon. Itt a szélsőjobboldali online közösségek viszonylagos névtelenségben és zavartalanságban tevékenykedhetnek. Ez egy ideális közeg ahhoz, hogy rossz szándékú manipulátorok elindítsák a dezinformációs spiráljukat azzal, hogy bedobnak egy álhírt a zavarosba.Joan Donovan, a Harvard Egyetem (valódi) adatkutató szociológusa a dezinformációs kampányok működését kutatja. Ő hozta létre a Médiamanipulációs esetkönyv (The Media Manipulation Handbook) nevű oldalt, ami kitűnő támpontokat szolgál ahhoz, hogy megértsük a dezinformációs kampányok anatómiáját.

Fotó: Joan Donovan

Donovan több az online álhírterjesztés több fontos elemét leírta. Az egyik a bizonyíték kollázsok gyártása. Ezek különféle képekből és adatokból összeállított dokumentumok, amelyek a hitelesség látszatát kölcsönzik a (hamis) vádnak.

Egy másik a platform szűrés, avagy a média rekontextualizálás. Ez azt a folyamatot jelenti, amelynek során az egyik médiaplatformon készült tartalomnak a kontextusából kiemelve teljesen más jelentést adnak. Például videóanyagokat úgy vágnak össze, és olyan narrációt/feliratokat adnak nekik, ami teljesen kiemeli azokat az eredeti szövegkörnyezetükből, és valami teljesen más üzenetet ad nekik.

A manipulátorok egy másik módszere (keyword squatting) az, hogy valós hírekben szereplő eseményekhez, emberekhez bizonyos hashtag-el ellátott kulcsszavakat adnak, ezáltal a webes keresőmotorokban az ezekre való keresésnél az ő kulcsszavaik fognak megjelenni. Ezeknek a manipulációs technikáknak a segítségével az álhírek virálissá válhatnak.

A mainstream média működése is Trump kezére játszott

A közösségi média egyértelműen fontos szerepet játszik Trump hazugsággyárának a működésében. De csak része a gépezetnek, hiszen a cél végső soron az, hogy a mainstream médiára átgyűrűző álhírhullámot generáljon. És ami ebben nagyon a kezére játszik, az amerikai médiatér elképesztő polarizációja.

Benkler, J., Faris, R. és Hal, R. (2018). Network propaganda. Manipulation, disinformation, and radicalization in American politics. Oxford, UK: Oxford University Press.

Míg az Egyesült Királyságban a BBC még mindig egy többé-kevésbé pártokon kívül/felül álló hírforrásnak számít, ami egyfajta konszenzuális valóságképet közvetít, addig az USA-ban párhuzamos valóságbuborékok épültek fel. Amerikában megszűnt a konszenzuális politikai valóság, csak törzsi valóságok vannak.Az elmúlt évtizedekben az amerikai médiatér teljesen átrendeződött. A jobboldal bizalma a mainstream médiacsatornák többségében elpárolgott, miközben új altright médiabirodalom épült ki. Ezek a hiperelfogult, az újságírás hagyományos szabályait sutba vető csatornák (ide tartozik a fent említett NTD is) gyakorlatilag bármit gátlástalanul átvesznek, ami csak Trump aktuális politikai pozíciót erősíti.

Az álhírek korábban el sem jutottak volna a mainstream médiába. De miután gőzerővel terjednek az álhírek a közösségi médián, és Trump is újraosztja őket, már a mainstream média számára is hírértéket nyernek.Yoachim Benkler, a Harvard Egyetem online kommunikációval foglalkozó kutatója, a Hálózati Propaganda (Network Propaganda) című remek könyv szerzője már régóta elemzi azt, ahogyan a Trump által működtetett hazugsággépezet működik. Legutóbbi tanulmányukban a kollégáival 5 millió tweet, 55 ezer online hír és 75 ezer Facebook poszt elemzésével arra a következtetésre jutottak, hogy Trump az elmúlt években mesterszintre fejlesztette a tömegmanipulációt, és ebben a mainstream média három jellemvonása játszott a kezére.

Az első, hogy ha híres ember mond valamit, akkor annak hírértéke van (ha az elnök mondja, akkor hír). A második a szenzációéhség (minél radikálisabb, annál jobb headline lesz belőle). A harmadik pedig a sajtótól elvárt semlegesség és kiegyensúlyozottság, ami korlátozza az újságírók azon lehetőségét, hogy egyértelműen annak nevezzék az állításait, amik: hazugságnak. Ha pedig mégis megteszik, hát akkor lehet őket féknyúzozni. És mire az egyik konteó cáfolata megjelent a mainstream médiában, már a következőt kezdik el terjeszteni, ami további muníciót ad a megalapozatlan vádaknak.

Úgy tűnik, a Szenátus dicstelen ostroma után az amerikai társadalom józanabbik fele kezdi felmérni, hogy az évek óta tartó agresszív hazugságkampány micsoda pusztító károkat okozott a demokráciának. Trump elnök Twitter profiljának felfüggesztése jelzi, hogy a korábban elképzelhetetlen cenzúrának minősülő megoldások is napirendre kerültek. De valószínűtlen, hogy a közösségi média cenzúrázása önmagában eredményt hozhat, különösen úgy, ha ez egy önkényes nagyvállalat monopóliumaként történik.Alapvető változásokra van szükség a közösségi média szabályozásában (lásd korábbi cikkemet), de a mainstream média működésében is. A jelenlegi oktatási rendszer alkalmatlannak bizonyult arra, hogy felkészítse a polgárokat a dezinformációs áradatra, ezért oktatási reformra is szükség van (lásd a finn példát). Az amerikai demokrácia sorsa most azon múlik, vajon Biden elnöksége alatt sikerül-e megindítani a széttöredezett konszenzuális politikai valóság újjáépítését.

Sárosi Péter