"Jól csak a szívével lát az ember," mondja a kis herceg. "Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan." Talán senki nem értette meg jobban ezt Jacques Lusseyran-nál, a francia háborús ellenállás vak hősénél, aki a Belső Fény segítségével túlélte a náci koncentrációs tábort is.
Hogyan vált egy francia protestáns kerékbe törésének ügye az emberi jogokért folytatott küzdelem katalizátorává a felvilágosodás korában?
A párizsi kommün valódi örökösei nem a kelet-európai államszocialista diktatúrák voltak, hanem az olyan radikális demokratikus szocialista kísérletek, amelyek közé az 56-os munkástanácsok is tartoztak.
Az 1921. márciusi kronstadti matrózfelkelés volt az 1917-ben kitört orosz forradalom utolsó fejezete – és az első a demokratikus szocializmus ígéretét a bolsevik diktatúrán számonkérő forradalmak sorában, amelyekhez 1956 is tartozott.
75 éve, 1946. február 1-jén kiáltották ki a Második Magyar Köztársaságot. Bár a mai kurzustörténetírás inkább a feledésbe süllyesztené, van miért ünnepelnünk és büszkének lennünk rá.
Egy orosz herceg a szibériai vadonban tett 50 ezer mérföldes útján döbbent rá arra, hogy az evolúció és az emberi civilizáció kulcsa nem az egyének közötti harc, hanem a kölcsönös segítség.
Fényes Lászlót, az ország első oknyomozó újságíróját mind a proletárdiktatúra, mind az ellenforradalom idején bebörtönözték, mivel nem volt hajlandó lakatot tenni a szájára.