demokrácia
Fehérek közt egy európai
Thomas Mann egy az emberi jogokat és liberális demokráciát megtagadó Európában felülbírálta korábbi apolitikusságát, és harcos humanizmust hirdetett.
Az ellenállás értelméről
A hatalom minden látszólag ártalmatlan, értelmes szakmai kezdeményezést megfojt. Vajon van értelme még az értelmes, öntudatos polgári érdekérvényesítésnek?
Mujica és a demokratikus baloldali alternatíva I.
Latin-Amerika "rózsaszín dagálynak" elkeresztelt baloldali hulláma véget ért. Miközben Venezuelában a chávizmus véres káoszba fulladt, és sokan elrettentő példának használják minden baloldali reformkísérlettel szemben, Brazíliában pedig egy fasiszta vezér került hatalomra, egy kis ország még mindig alternatívát mutat mindenkinek, aki elkötelezett a demokratikus szocializmus értékei mellett. Ez a kétrészes cikk José Mujica uruguay-i mozgalmár, elnök és filozófus politikai pályáját elemzi.
Az apokalipszis már itt van, csak nem ismertük fel
Vajon hogyan látja a demokrácia jövőjét és Orbán Viktor illiberális rendszerét a Cambridge-i Egyetem politológia tanszékének vezetője? Nemrég megjelent könyvéből kiderül.
Ez egy ilyen ország?
Most akkor ez tényleg sötét, gyűlölködő emberek országa, amit ideje megtagadni? Orbánék örülnének neki, ha megtennéd. Te viszont sokat tanulhatsz abból, ahogyan Kölcsey és Petőfi reagált arra, amikor csalódniuk kellett a népben.
Az értelmiségi csodavárásról
Egy (ön)kritikus (kór)kép következik rólunk, a baloldali magyar értelmiségről, és őszinte szembenézés a lehetőségeinkel.
Egy önkéntes aláírásgyűjtő 5 tanulsága
Egy barátommal jelentkeztem a Nolimpia oldalán aláírást gyűjteni az ikonikus Moszkva téri órához. A műszakunk alatt kaptunk hideget-meleget, de legfőképpen egy jó kis keresztmetszetet a társadalmunkból. Néhány tanulság.
Liberalizmus: több, mint a szabadság szeretete
Edmund Fawcett, a The Economist veterán újságírójának idén megjelent nagyszabású könyve arra vállalkozik, hogy bemutassa a liberalizmus mint politikai mozgalom történetét. Napjainkban, amikor a liberalizmust - és a liberális demokráciát – rengeteg támadás éri különféle irányokból, ez a mű rendkívül fontos ismeretekkel és érvekkel vértezheti fel azokat, akik részt akarnak venni ebben a vitában, pro- és kontra. A "Liberalizmus: egy eszme története" című 889 oldalas könyv részletes recenzióját meg sem kísérlem egy blogposzt keretében, de kiemelek három olyan szempontot, amelyek számomra a legérdekesebbek voltak.
Emlékezzünk az Első Köztársaságra
Bár Magyarország államformája formálisan még mindig köztársaság, 2010 óta sokan beszélnek a Harmadik Köztársaság bukásáról. Napjaink ellenzéki tüntetéseinek szónokai előszeretettel fejezik be beszédeiket az „Éljen a köztársaság!” fordulattal. A köztársasági hagyományt, amelyen elvileg mindkét oldal osztozik, a jobboldal tudatosan háttérbe szorítja, a baloldal pedig eddig csak a retorika szintjén vette elő. Alig maroknyian emlékeznek meg ma, november 16-án arról, hogy 1918-ban ezen a napon kiáltották ki az első független és demokratikus magyar köztársaságot.
Foucault ingája
Sárosi Péter vagyok, és ez a személyes blogom, ahol történészként és jogvédőként elemzek aktuális közéleti eseményeket, veszek górcső alá kulturális és történelmi kérdéseket.