Sokakat megbotránkoztatnak az amerikai és nyugat-európai szobordöntő akciók - de vajon tényleg tisztában vagyunk azzal, hogy gyakran milyen terhes történelmi örökséget fednek el és milyen hamis, önelégült képet közvetítenek a múltról ezek az emlékművek?
A szekuláris oktatás és a szociális ellátás ellehetetlenítése és kiéheztetése ugyanannak az éremnek az egyik oldala, amelynek a másik oldala a közintézmények és a közvagyon átjátszása az egyházaknak.
Az önszabályozásra irányuló kísérletek üdvözlendők, de csak a felszínt kapargatják - a valódi megoldás az lenne, ha a ma csak nevében "közösségi" médiát valódi közösségi ellenőrzés alá vonnánk.
A hazaszeretet, akárcsak a szeretet általában, sokféle alakot ölthet és megvan a saját evolúciója.
A mostani járvány az eddigi válságoknál is jobban leplezi le azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek Európát és az európai társadalmakat 30 évvel a berlini fal leomlása után is szétszabdalják.
A mai hibrid rezsimek eredményesen fejlesztették tovább az elnyomás korábbi formáit. Legyőzésükre csak akkor lehet mód, ha a szabadságot is továbbfejlesztjük és meghaladjuk a korábbi status quo-t.
A járvány nyomában járó szociális válság fenyegető árnyékában a kormányoknak talán ideje újra elővenniük néhány korábban fiókba tett progresszív megoldást.
Miért nem lehet a legtöbb embert meggyőzni pusztán tények segítségével? Egy könyv megkísérel választ adni erre a kérdésre.
Kevesen tudják, hogy 1848-49-ben nem csak a népek tengere támadt fel, de egy kolerajárvány is futótűzként terjedt el Európában. A járvány több életet követelt Magyarországon, mint maga a szabadságharc.
Ne kelts megbotránkozást azzal, hogy rámutatsz: a világ gazdasági javainak és hatalmának egyre nagyobb hányada egy egyre szűkebb elit kezében összpontosul, miközben a többségnek egyre kevesebb ellenőrzése van a természeti és emberi erőforrásaink fölött. Ez csúnya radikális dolog.
Révész Tamás történész kitűnő új könyve betekintést nyújt abba, miért nem sikerült száz éve eredményes fegyveres honvédelmet szervezni. A könyv segítségével számos olyan káros mítoszt megcáfolhatunk, amelyek Károlyiék állítólagos hazaárulásáról szólnak.
Akik Horthy bevonulásának századik évfordulóján "Magyarország megmentőjét" ünnepelték, mélyen hallgatnak arról, hogy milyen tömeges terrorhullám bontakozott ki ekkor az országban.
A kormány által alkalmazott szelektív jogvédelem valójában csak árt a határon túli magyaroknak és a közel-keleti keresztényeknek.
Nem véletlen, hogy minél jobban képesek vagyunk megélni a teremtő Csendet, annál jobban képesek leszünk kiállni magunkért és másokért.
A Fundamentum című folyóiratban megjelent cikkemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon az emberi jogok eszméje és gyakorlata valóban hozzájárul-e ahhoz, hogy egy jobb világban éljünk.
A kiábrándult NER-értelmiségiek útját önáltató hazugságok szegélyezik, akárcsak a kiábrándult kommunistákét a múlt században.
Avagy miként hurrogták le az utasok azt a lányt, aki arra figyelmeztette őket, hogy a vesztükbe rohannak.
Az őszirózsás forradalommal Fényes László újságíró a magyar történelem egyik kulcsfigurájává vált. Később az összeomlás előidézésével és Erdély elvesztésével vádolták meg, pedig mindent megtett azért, hogy ezeket megakadályozza. Az előző részben a háború végéig követtük a pályáját, most lássuk, mi történt azután!
A hazai oknyomozó újságírás atyja, az őszirózsás forradalom egyik jelentős alakja, aki szálka volt a mindenkori hatalmasok szemében, mert könyörtelenül kimondta az igazságot. Az írás első részében Fényes László első világháború alatti tevékenységét ismertetem, egészen a forradalom kitöréséig.
Száz évvel ezelőtt gyilkolták meg a fehérterroristák Simon József katolikus papot, akinek az volt a bűne, hogy a földosztást és az egyház demokratizálását sürgette.
Orbán Viktor a bálványosi beszédében kijelentette, hogy az általa meghirdetett illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság. Az alábbi cikkben bemutatom, hogy valójában a keresztény szabadság nem ellentétes a liberális szabadságeszménnyel, sőt, az egyik a másikból fejlődött ki.
Csapataink harcban állnak - ezúttal Finnországot vette célba a propagandagépezet, Orbán Viktorral az élen. Érdemes áttekinteni a vádakat, hogy szemléltessük, milyen fényéves távolságba került a valóságtól az, amivel a magyar népet próbálják megetetni.
Bayer téved: a 70-es években a klímakutatók többsége nem jövendölt jégkorszakot. Ma viszont a klímakutatók túlnyomó többsége egyetért az ember által okozott globális felmelegedésben és annak katasztrofális következményeiben.
Ha már a kormány tudatosan feléleszti az 1919-es ellenforradalom és a fehérterror kultuszát, akkor ideje lenne annak hívnia magát, ami: ellenforradalminak.
A hatalom minden látszólag ártalmatlan, értelmes szakmai kezdeményezést megfojt. Vajon van értelme még az értelmes, öntudatos polgári érdekérvényesítésnek?
Amíg olyan politikai vezetőink vannak, akik dühödt ellenforradalmat hirdetnek mindennel szemben, ami a fenntarthatatlan életformánk átalakításáról szól, addig az ökológiai katasztrófa elkerülhetetlen.
Támogatnunk kell a határon túli magyarokat, de nem úgy, hogy a nagyromán sovinizmusra nagymagyar sovinizmussal felelünk.
Bár Magyarországon a helyzet nem kicsit tragikus, Európa egészét tekintve fellélegezhetünk kicsit.
Colson Whitehead A földalatti vasút című regénye nem csak az amerikai rabszolgaság legsötétebb fejezeteibe nyújt izgalmas betekintést, de olyan kérdéseket feszeget, amik itt és ma is kínoznak bennünket.
Vajon tényleg a homoszexualitás, a szexuális forradalom vagy a cölibátus felelős az egyháziak által elkövetett gyermekabúzusért? Nem éppen.
Tarkovszkij Sztalkere az egyik legszebb és legvarázslatosabb film, amit valaha láttam. Valóságos posztindusztriális és spirituális mozgó tájképfestészet.
A szociáldemokraták egyik vezetője, Kunfi Zsigmond saját bevallása szerint hatalmas adag morfiumot fogyasztott el a Tanácsköztársaság kikiáltásáról döntő pártvezetőségi ülés előestéjén.
Mi az, ami Kossuth Lajost vagy Nagy Imrét nagy államférfivá tette, és ami hiányzik Orbán Viktorból?
Vajon milyen magyarázatot adhat a pszichológia és az agykutatás azokra az embertelenül kegyetlen, gonosz cselekedetekre, amelyeket emberek követnek el egymás ellen? Könyvismertetőnk következik.
Azok a honfitársaink, akik a közösségi médián tetszésüket fejezik ki az új-zélandi terrorcselekmény kapcsán, nem nácik, és nem is szörnyetegek. Egyszerűen következetesen magukévá tették azt a paranoid összeesküvés-elméletet, ami nem csak a terrorista világnézetének, de az unalomig sulykolt kormánypropagandának is a magját képezi.
Ma, amikor a progresszív vagyonadó kérdése újra a nemzetközi viták kereszttüzébe került, érdemes megemlékezni az őszirózsás forradalom pénzügyminiszteréről, aki száz éve "a történelem legnagyobb vagyonadóját" vezette volna be.
A zsarnokság ezerféle fondorlatos módon formálhat minket a saját képére és hasonlatosságára. Még akkor is, amikor ellene harcolunk.
Az olasz fasiszták a 20-as és 30-as években masszív társadalmi kampányt folytattak a születések számának növeléséért - de végül kudarcot vallottak.
A tudományos élet autonómiája nem csak ma áll politikai csatározások kereszttüzében: pontosan száz évvel ezelőtt tetőződött az ún. egyetemi kultúrharc. Ennek során nem csak a bal- és jobboldali értelmiségi elitek feszültek egymásnak, de megmutatkozott a demokratikus kultúra gyengesége is, ami a rövid életű első köztársaság bukását eredményezte.
A jobboldali populista mozgalmak térnyerésének korában kevés olyan baloldali alternatívát látunk a világban, ami vállalható és egyben sikeres is. Ezek egyikét kínálja José "Pepe" Mujica és Uruguay. Korábban elkezdett cikkünk folytatása következik.
Latin-Amerika "rózsaszín dagálynak" elkeresztelt baloldali hulláma véget ért. Miközben Venezuelában a chávizmus véres káoszba fulladt, és sokan elrettentő példának használják minden baloldali reformkísérlettel szemben, Brazíliában pedig egy fasiszta vezér került hatalomra, egy kis ország még mindig alternatívát mutat mindenkinek, aki elkötelezett a demokratikus szocializmus értékei mellett. Ez a kétrészes cikk José Mujica uruguay-i mozgalmár, elnök és filozófus politikai pályáját elemzi.
Bár az általános sztrájk jelszava egyre népszerűbb a tüntetéseken, ez még nem jelenti azt, hogy az ország valóban készen áll egy ilyen akcióra. Egy kudarcra ítélt sztrájkot meghirdetni pedig felelőtlen kalandorpolitika lenne.
Ami az új, online szerveződő társadalmi mozgalmak fő előnye, éppen abban rejlik a fő gyengeségük is - vallja Zeynep Tufekci a "Twitter és könnygáz" című könyvében. Könyvismertető következik.
Kilencven éve jelent meg Remarque Nyugaton a helyzet változatlan című háborús regénye, ami örökre megváltoztatta a háborúról alkotott képünket. Sajnos a szerző könyvei ma is túl aktuálisak.
100 éve kiáltották ki az első köztársaságot. Vajon tényleg csak egy szűk baloldali zsidó csoport támogatta a forradalmat, mint ahogy azt a jobboldali mitológia állítja? Nem éppen. Ehhez elég áttekintenünk a korabeli konzervatív sajtót.
Vajon miként látták a hazafiság kérdését a demokratikus baloldalon a 20. század első felében? Miként foglaltak állást a szociáldemokraták a népi-urbánus vitában? Hogyan vitáztak a kommunistákkal? Folytatódik az első világháború előestéjén félbehagyott elemzés.
Vajon kisajátíthatja a haza és a nemzet fogalmát a jobboldal? Vajon hogyan viszonyult a mindenkori baloldal a hazafisághoz? Ez az írás a magyarországi szociáldemokrata mozgalom hazafisághoz való viszonyának történetét mutatja be a kezdetektől egészen a kommunista hatalomátvételig.
Vajon a Felvidék visszacsatolásának mámorában a magyar közvélemény mit tudott, mit tudhatott a világ legnagyobb, 80 éve bekövetkezett zsidóellenes pogromjáról?
A NER egyik írója megpróbálja nemzeti hőssé avatni a fehérterror kecskeméti rémtetteinek egyik fő felelősét.
180 éve halt meg a Himnusz szerzője. Vajon mit üzen nekünk, szabadság és társadalmi igazságosság iránt elkötelezett utódoknak ma, amikor sokan azt hirdetik, hogy liberális eszméi felett eljárt az idő?