Vissza a jövőbe

A Facebook közművesítése

Az önszabályozásra irányuló kísérletek üdvözlendők, de csak a felszínt kapargatják - a valódi megoldás az lenne, ha a ma csak nevében "közösségi" médiát valódi közösségi ellenőrzés alá vonnánk.

Ne légy radikális, légy mérsékelt!

Ne kelts megbotránkozást azzal, hogy rámutatsz: a világ gazdasági javainak és hatalmának egyre nagyobb hányada egy egyre szűkebb elit kezében összpontosul, miközben a többségnek egyre kevesebb ellenőrzése van a természeti és emberi erőforrásaink fölött. Ez csúnya radikális dolog.

Fényes László: a politikai igazság fanatikusa II.

Az őszirózsás forradalommal Fényes László újságíró a magyar történelem egyik kulcsfigurájává vált. Később az összeomlás előidézésével és Erdély elvesztésével vádolták meg, pedig mindent megtett azért, hogy ezeket megakadályozza. Az előző részben a háború végéig követtük a pályáját, most lássuk, mi történt azután!

Fényes László: a politikai igazság fanatikusa I.

A hazai oknyomozó újságírás atyja, az őszirózsás forradalom egyik jelentős alakja, aki szálka volt a mindenkori hatalmasok szemében, mert könyörtelenül kimondta az igazságot. Az írás első részében Fényes László első világháború alatti tevékenységét ismertetem, egészen a forradalom kitöréséig.

A keresztény szabadságról

Orbán Viktor a bálványosi beszédében kijelentette, hogy az általa meghirdetett illiberális politika értelme nem más, mint a keresztény szabadság. Az alábbi cikkben bemutatom, hogy valójában a keresztény szabadság nem ellentétes a liberális szabadságeszménnyel, sőt, az egyik a másikból fejlődött ki.

Hazugságkampány Finnországról

Csapataink harcban állnak - ezúttal Finnországot vette célba a propagandagépezet, Orbán Viktorral az élen. Érdemes áttekinteni a vádakat, hogy szemléltessük, milyen fényéves távolságba került a valóságtól az, amivel a magyar népet próbálják megetetni.

A pacalvédő ellenforradalom

Amíg olyan politikai vezetőink vannak, akik dühödt ellenforradalmat hirdetnek mindennel szemben, ami a fenntarthatatlan életformánk átalakításáról szól, addig az ökológiai katasztrófa elkerülhetetlen. 

A morfinista népbiztos

A szociáldemokraták egyik vezetője, Kunfi Zsigmond saját bevallása szerint hatalmas adag morfiumot fogyasztott el a Tanácsköztársaság kikiáltásáról döntő pártvezetőségi ülés előestéjén.

A gonosz tudománya

Vajon milyen magyarázatot adhat a pszichológia és az agykutatás azokra az embertelenül kegyetlen, gonosz cselekedetekre, amelyeket emberek követnek el egymás ellen? Könyvismertetőnk következik.

"Végre valaki visszavágott"

Azok a honfitársaink, akik a közösségi médián tetszésüket fejezik ki az új-zélandi terrorcselekmény kapcsán, nem nácik, és nem is szörnyetegek. Egyszerűen következetesen magukévá tették azt a paranoid összeesküvés-elméletet, ami nem csak a terrorista világnézetének, de az unalomig sulykolt kormánypropagandának is a magját képezi.

Egyetemi kultúrharc 100 éve

A tudományos élet autonómiája nem csak ma áll politikai csatározások kereszttüzében: pontosan száz évvel ezelőtt tetőződött az ún. egyetemi kultúrharc. Ennek során nem csak a bal- és jobboldali értelmiségi elitek feszültek egymásnak, de megmutatkozott a demokratikus kultúra gyengesége is, ami a rövid életű első köztársaság bukását eredményezte.

Mujica és a demokratikus baloldali alternatíva I.

Latin-Amerika "rózsaszín dagálynak" elkeresztelt baloldali hulláma véget ért. Miközben Venezuelában a chávizmus véres káoszba fulladt, és sokan elrettentő példának használják minden baloldali reformkísérlettel szemben, Brazíliában pedig egy fasiszta vezér került hatalomra, egy kis ország még mindig alternatívát mutat mindenkinek, aki elkötelezett a demokratikus szocializmus értékei mellett. Ez a kétrészes cikk José Mujica uruguay-i mozgalmár, elnök és filozófus politikai pályáját elemzi.  

Az általános sztrájk mítosza

Bár az általános sztrájk jelszava egyre népszerűbb a tüntetéseken, ez még nem jelenti azt, hogy az ország valóban készen áll egy ilyen akcióra. Egy kudarcra ítélt sztrájkot meghirdetni pedig felelőtlen kalandorpolitika lenne.  

Szociáldemokrácia és hazafiság II.

Vajon miként látták a hazafiság kérdését a demokratikus baloldalon a 20. század első felében? Miként foglaltak állást a szociáldemokraták a népi-urbánus vitában? Hogyan vitáztak a kommunistákkal? Folytatódik az első világháború előestéjén félbehagyott elemzés. 

Szociáldemokrácia és hazafiság I.

Vajon kisajátíthatja a haza és a nemzet fogalmát a jobboldal? Vajon hogyan viszonyult a mindenkori baloldal a hazafisághoz? Ez az írás a magyarországi szociáldemokrata mozgalom hazafisághoz való viszonyának történetét mutatja be a kezdetektől egészen a kommunista hatalomátvételig.

Tovább a múltba