Vissza a jövőbe

A morfinista népbiztos

A szociáldemokraták egyik vezetője, Kunfi Zsigmond saját bevallása szerint hatalmas adag morfiumot fogyasztott el a Tanácsköztársaság kikiáltásáról döntő pártvezetőségi ülés előestéjén.

A gonosz tudománya

Vajon milyen magyarázatot adhat a pszichológia és az agykutatás azokra az embertelenül kegyetlen, gonosz cselekedetekre, amelyeket emberek követnek el egymás ellen? Könyvismertetőnk következik.

"Végre valaki visszavágott"

Azok a honfitársaink, akik a közösségi médián tetszésüket fejezik ki az új-zélandi terrorcselekmény kapcsán, nem nácik, és nem is szörnyetegek. Egyszerűen következetesen magukévá tették azt a paranoid összeesküvés-elméletet, ami nem csak a terrorista világnézetének, de az unalomig sulykolt kormánypropagandának is a magját képezi.

Egyetemi kultúrharc 100 éve

A tudományos élet autonómiája nem csak ma áll politikai csatározások kereszttüzében: pontosan száz évvel ezelőtt tetőződött az ún. egyetemi kultúrharc. Ennek során nem csak a bal- és jobboldali értelmiségi elitek feszültek egymásnak, de megmutatkozott a demokratikus kultúra gyengesége is, ami a rövid életű első köztársaság bukását eredményezte.

Mujica és a demokratikus baloldali alternatíva I.

Latin-Amerika "rózsaszín dagálynak" elkeresztelt baloldali hulláma véget ért. Miközben Venezuelában a chávizmus véres káoszba fulladt, és sokan elrettentő példának használják minden baloldali reformkísérlettel szemben, Brazíliában pedig egy fasiszta vezér került hatalomra, egy kis ország még mindig alternatívát mutat mindenkinek, aki elkötelezett a demokratikus szocializmus értékei mellett. Ez a kétrészes cikk José Mujica uruguay-i mozgalmár, elnök és filozófus politikai pályáját elemzi.  

Az általános sztrájk mítosza

Bár az általános sztrájk jelszava egyre népszerűbb a tüntetéseken, ez még nem jelenti azt, hogy az ország valóban készen áll egy ilyen akcióra. Egy kudarcra ítélt sztrájkot meghirdetni pedig felelőtlen kalandorpolitika lenne.  

Szociáldemokrácia és hazafiság II.

Vajon miként látták a hazafiság kérdését a demokratikus baloldalon a 20. század első felében? Miként foglaltak állást a szociáldemokraták a népi-urbánus vitában? Hogyan vitáztak a kommunistákkal? Folytatódik az első világháború előestéjén félbehagyott elemzés. 

Szociáldemokrácia és hazafiság I.

Vajon kisajátíthatja a haza és a nemzet fogalmát a jobboldal? Vajon hogyan viszonyult a mindenkori baloldal a hazafisághoz? Ez az írás a magyarországi szociáldemokrata mozgalom hazafisághoz való viszonyának történetét mutatja be a kezdetektől egészen a kommunista hatalomátvételig.

Miért nem eszem húst?

Nem azért, mert sajnálom a csirkéket, vagy mert utálom a hús ízét, esetleg azt gondolom, hogy egészségtelen. Azért nem, mert rá kellett jönnöm, hogy az étrendünk megváltoztatásával nem kicsit tudunk hozzájárulni az emberi civilizáció fenntarthatóvá tételéhez. És nem kell hozzá feltétlenül teljesen vegánná válni.

A tudásunk illúziója

Miért arat diadalt olyan sok országban az áltudományos hisztéria vagy a politikai populizmus? Az emberi butaság és tudatlanság miatt, szól a közkeletű válasz. A probléma azonban nem a tudatlanságban, hanem a tudás illúziójában rejlik, állítják egy tavaly megjelent könyv szerzői. 

Kalauz NER-tudatos történelemtanárok számára

A harmadik fülkeforradalom után ideje rendbe tenni a hazai történelemoktatást is. Ki kell gyomlálni a progresszivista, liberalista mételyt a történelemkönyvekből, és csakis a nemzeti konzervatív eszmevilágnak megfelelő szerzőket, gondolatokat és magyarázatokat szabad beengednünk az iskolákba.

Ez egy ilyen ország?

Most akkor ez tényleg sötét, gyűlölködő emberek országa, amit ideje megtagadni? Orbánék örülnének neki, ha megtennéd. Te viszont sokat tanulhatsz abból, ahogyan Kölcsey és Petőfi reagált arra, amikor csalódniuk kellett a népben. 

Én nem szavazok

Én nem szavazok. Engem nem érdekel a politika. Hiszen az öltönyös-nyakkendős deresedő haléntékú politikusok dolga, akik a tévében civakodnak egymással meg sarat dobálnak egymásra. Nem az én dolgom, hagyjanak engem ki ebből! Én nem koszolom be magam a politikával. 

Mikor érdemes emigrálni?

Mostanában sokat gondolkodom arról, hogy mikor jön el az a pont, amikor az embernek el kell hagynia a szülőhazáját. Egy nemrég megjelent történelmi könyvben kapunk némi támpontokat ehhez.

Nem a túl sok demokrácia a hibás

A populista népbutítók nem azért virágoznak, mert a "buta prolik" is beleszólhatnak a politikába, hanem azért, mert egy borzasztóan elitista és igazságtalan világban élünk, ahol az emberek nem tanulnak meg gondolkodni.  

"A haza minden előtt" - na jó, de mit jelent ez?

A Fidesz-kormányzat választási kampánya középpontjába egy Kölcsey-idézetet helyezett: "A haza minden előtt." Bár ezzel az idézettel elviekben mindenki azonosulni tud, de az értelmezéssel, amit a mai kormány ad neki, sokan nem. Ráadásul nem sok köze van a reformkorhoz és a 48-as forradalomhoz.  

BUDAPEST 2040

Budapest 2040. Másfél évszázaddal Buda és Pest egyesülése után a város újra kettészakadt, de ezúttal nem a Duna a választóvonal. Betonfal és szögesdrót választja el az embert az embertől: a gazdagok erődített luxuslakóparkjai kifelé, a szegények fallal körülvett gettói befelé zárt mikrokozmoszok.

Küzdelem a civil társadalomért a reformkorban

Most, amikor az államtól független, "senki által nem választott" civil szervezetek a kormányzat támadásainak célkeresztjébe kerültek, érdemes felidéznünk, milyen nagy fontosságot tulajdonítottak a reformkor nagy államférfiai az egyesülés szabadságának. 

6 mítosz és tény a bőrszínről és a bűnözésről Amerikában

Chicagóban négy fekete fiatal a Facebook-on livestreamelte azt a videót, amelyen egy mentális problémákkal küzdő fehér fiút kínoznak, rasszista szitkokat szórva rá. A videó, amit Obama elnök is elítélt, megrázta a közvéleményt. Ez teljesen érthető. Minden hasonló indítékból elkövetett bűncselekmény gusztustalan és elítélendő. Rengeteg olyan vélemény is napvilágot látott azonban, amelyek ebből az egy eseményből hamis általános következetéseket vonnak le. Ezeket vesszük most górcső alá!

5 dolog, amit a sikeresebb országoktól tanulhatunk az oktatásról

A PISA tesztek eredményei nem csak Magyarországon, de a rosszul teljesítő országok mindegyikében élénk sajtóvisszhangot váltottak ki és védekezésre késztették az oktatáspolitika irányítóit. De vajon valóban alkalmas-e ez a teszt arra, hogy támpontokat adjon az oktatáspolitika megújításával kapcsolatban? Ha közelebbről megnézzük, hogy vannak-e olyan közös ismérvek, amelyek bizonyos országok oktatási rendszerét eredményesebbé, míg más országok oktatási rendszerét kevésbé eredményessé teszik, akkor számos ilyet találunk.

Rezsiszilárd és az orosz titkosszolgálat esete

Hackerek által kiszivárogtatott dokumentumokra hivatkozva a Fidesz alelnöke titkosszolgálati vizsgálatot helyezett kilátásba azon hazai szervezetekkel szemben, amelyeket a Soroshoz köthető Nyílt Társadalom Alapítvány támogat. Szerinte ugyanis ezek az iratok bizonyítják, hogy ezek a szervezetek “fekete pénzből“ és “törvénytelenül” működnek. Ha azonban áttekintjük ezeket a bizonyos dokumentumokat, rá kell jönnünk, hogy valójában semmi ilyesmit nem bizonyítanak, és az orosz titkosszolgálat lejárató akciójáról van szó.

A No-Go Zónák mítosza

A kormány menekült-ellenes kampányának egyik fő eleme, hogy amennyiben beengedjük a menekülteket, akkor oda jutunk, mint például Nagy-Britannia, ahol homogén, szegregált etnikai gettók alakultak ki a nagyvárosokban - olyan "no-go zónák", ahol a helyi hatóságok ellenőrzése nem érvényesül. Ha alaposabban utánajárunk a témának, akkor kiderül, hogy valójában éppen ellenkezőleg: az ország lakókörzetei, köztük azok, amelyeket gettónak minősítenek, valójában etnikailag egyre sokszínűbbé válnak.  

Tovább a múltba