Miközben vezetőink az üldözött keresztények megsegítéséről papolnak, szemet hunynak a kínai keresztények egyre brutálisabb elnyomása fölött.

Vajon van-e riasztóbb jele az ember által előidézett környezetpusztítás mértékének, mint hogy a fecske, ami ősidők óta a remény jelképe az ember számára, hazai állományának több mint felét elveszítette az elmúlt évtizedekben?

A kínai nagykövet Hongkong "szebb jövőjéről" szóló publicisztikája a mi szép jövőnket is előrevetíti: a kínai rezsim legvidámabb európai barakkja leszünk.

Valarie Kaur amerikai szikh polgárjogi aktivista és dokumentumfilmes szerint korunk sötétsége nem a sír - hanem inkább az anyaméh sötétsége, amiből a forradalmi szeretet segíthet kilépni a fényre.

A társadalmi igazságért küzdő jogvédőket gyakran vádolják meg hitetlenséggel, nihilizmussal és értéktagadással. Pedig ezt a hivatást nem lehet sokáig csinálni anélkül, hogy az ember szilárd értékrenddel és mélyen megélt hittel ne rendelkezne.

Magyarország történelmének legszégyenteljesebb időszakait áthatotta az a hamis realizmus, ami ma meghatározza a kormányzat külpolitikai döntéseit.

A párizsi kommün valódi örökösei nem a kelet-európai államszocialista diktatúrák voltak, hanem az olyan radikális demokratikus szocialista kísérletek, amelyek közé az 56-os munkástanácsok is tartoztak.

A holokausztban meggyilkolt Vámbéry Mélanie a magyar feminista mozgalom egyik jelentős alakja volt a két világháború között.

Az 1921. márciusi kronstadti matrózfelkelés volt az 1917-ben kitört orosz forradalom utolsó fejezete – és az első a demokratikus szocializmus ígéretét a bolsevik diktatúrán számonkérő forradalmak sorában, amelyekhez 1956 is tartozott.

Kóka János és Szijjártó Péter újkeletű barátsága sokat elmond arról, hogy milyen sokat átvett a NER abból, ami a 2010 előtt rendszerben (is) a legvisszataszítóbb volt.

75 éve, 1946. február 1-jén kiáltották ki a Második Magyar Köztársaságot. Bár a mai kurzustörténetírás inkább a feledésbe süllyesztené, van miért ünnepelnünk és büszkének lennünk rá.

Egy baloldali és egy jobboldali álhíren keresztül mutatjuk be, miért és hogyan képesek ilyen sikeresen terjedni az álhírek.

Az alábbi cikk betekintést enged annak a dezinformációs gépezetnek a működésébe, amely bizonyítékok nélkül is képes volt meggyőzni az amerikai szavazók jelentős részét, hogy tömeges választási csalás történt.

A tegnapi rémisztő eseményekért nem azok a fő felelősök, akik betörtek a Szenátusba, hanem az elnök és propgandistái, akik mesterfokra fejlesztették az igazság-utáni politizálást.

Az álhíreket nagyüzemben gyártó rezsimek egyre gyakrabban vádolják meg a hatalmat leleplező újságírókat azzal, hogy álhíreket gyártanak. Az igazság utáni világ abszurditásáról.

Több évtizedes tudományos kutatások és az erőforrások átcsoportosítása tette lehetővé azt, hogy ilyen rövid idő alatt ki lehessen fejleszteni a koronavírus elleni oltást, és nem a kapkodás.

Aki járványhelyzetben nagy nyilvánosság előtt a hatékony megelőzés ellen uszít és ezzel tömegek életét veszélyezteti, annak a szólása joggal korlátozható.

Ne üljünk fel a terelőkampánynak: ez az ügy nem a titkosszolgálatokról szól, hanem a NER mélységes erkölcsi válságáról.

A kormányzat által hirdetett családideál egyedülállósága és univerzalitása egy mesterségesen teremtett mítosz, amivel ideje leszámolni.

Egy csomó álhír terjed arról, hogy elcsalták az amerikai választást: itt a leggyakoribbak cáfolata. Oszd meg a kétkedő ismerőseiddel!

Egy orosz herceg a szibériai vadonban tett 50 ezer mérföldes útján döbbent rá arra, hogy az evolúció és az emberi civilizáció kulcsa nem az egyének közötti harc, hanem a kölcsönös segítség.

Sok vita folyik arról, milyen rendszer van ma Magyarországon. De kérdem én: vajon az demokrácia, ahol a közmédia nulla hírt közöl egy tízezres ellenzéki demonstrációról?

Amikor valaki "vitatottnak" nevezi az ember által okozott klímaváltozást, az nem a szakmai függetlenség jele, hanem a hatalomtól való függőségé.

Az emberiség egyik rákfenéje, hogy csodálatos új eszméket a végletekig túlhajt és rögeszmékké tesz. Utópikus álmokat, amelyeknek inspirálnia kellene bennünket, dogmatikus használati utasításként értelmez és disztópikus rémálommá változtat.

Fényes Lászlót, az ország első oknyomozó újságíróját mind a proletárdiktatúra, mind az ellenforradalom idején bebörtönözték, mivel nem volt hajlandó lakatot tenni a szájára.

Jól bevált recept alapján, gyakorlatiasan, lépésről lépésre magyarázzuk el NER aparatcsikoknak, hogyan kebelezzenek be független intézményeket. Alkalmazható médiára, egyetemekre és más közintézményekre is.

Ha nem vigyázunk, mi is oda juthatunk, mint Belarusz. A hazai belarusz közösség demonstrációján jártunk és filmet készítettünk.

Közép-európaiként gyakran jóval kevesebbet tudunk a szomszédos népek történelméről és politikai gondolkodóiról, mint a nyugati népekéről. Ez a cikk a legnagyobb szlovák politikusnak nevezett Milán Hodža (1878-1944) politikai pályáját kíséri végig, ami Kossuthoz és Jászi Oszkárhoz hasonlóan a dunai népek szövetségének gondolatáig vezetett. 

Sokakat megbotránkoztatnak az amerikai és nyugat-európai szobordöntő akciók - de vajon tényleg tisztában vagyunk azzal, hogy gyakran milyen terhes történelmi örökséget fednek el és milyen hamis, önelégült képet közvetítenek a múltról ezek az emlékművek?

A rendőri erőszak aránytalanul sújtja a feketéket az Egyesült Államokban, és ez a rendszerszintű elnyomás és kirekesztés évszázados öröksége, ami ma is jelen van a hétköznapokban.

A magyar nép jelentős része még mindig nem érti, hogy a valóban igazságtalan trianoni békeszerződés tragédiája nem abban rejlik, hogy felbomlott a történelmi Magyarország. Hanem abban, hogy a dunai népeknek nem sikerült közös megegyezés és kölcsönös megértés alapján létrehozniuk a független nemzetállamaikat.

A szekuláris oktatás és a szociális ellátás ellehetetlenítése és kiéheztetése ugyanannak az éremnek az egyik oldala, amelynek a másik oldala a közintézmények és a közvagyon átjátszása az egyházaknak.

Az önszabályozásra irányuló kísérletek üdvözlendők, de csak a felszínt kapargatják - a valódi megoldás az lenne, ha a ma csak nevében "közösségi" médiát valódi közösségi ellenőrzés alá vonnánk.

A hazaszeretet, akárcsak a szeretet általában, sokféle alakot ölthet és megvan a saját evolúciója.

A mostani járvány az eddigi válságoknál is jobban leplezi le azokat az egyenlőtlenségeket, amelyek Európát és az európai társadalmakat 30 évvel a berlini fal leomlása után is szétszabdalják.

A mai hibrid rezsimek eredményesen fejlesztették tovább az elnyomás korábbi formáit. Legyőzésükre csak akkor lehet mód, ha a szabadságot is továbbfejlesztjük és meghaladjuk a korábbi status quo-t.

A járvány nyomában járó szociális válság fenyegető árnyékában a kormányoknak talán ideje újra elővenniük néhány korábban fiókba tett progresszív megoldást.

Miért nem lehet a legtöbb embert meggyőzni pusztán tények segítségével? Egy könyv megkísérel választ adni erre a kérdésre.

Kevesen tudják, hogy 1848-49-ben nem csak a népek tengere támadt fel, de egy kolerajárvány is futótűzként terjedt el Európában. A járvány több életet követelt Magyarországon, mint maga a szabadságharc.

Ne kelts megbotránkozást azzal, hogy rámutatsz: a világ gazdasági javainak és hatalmának egyre nagyobb hányada egy egyre szűkebb elit kezében összpontosul, miközben a többségnek egyre kevesebb ellenőrzése van a természeti és emberi erőforrásaink fölött. Ez csúnya radikális dolog.

Révész Tamás történész kitűnő új könyve betekintést nyújt abba, miért nem sikerült száz éve eredményes fegyveres honvédelmet szervezni. A könyv segítségével számos olyan káros mítoszt megcáfolhatunk, amelyek Károlyiék állítólagos hazaárulásáról szólnak.

Akik Horthy bevonulásának századik évfordulóján "Magyarország megmentőjét" ünnepelték, mélyen hallgatnak arról, hogy milyen tömeges terrorhullám bontakozott ki ekkor az országban. 

A kormány által alkalmazott szelektív jogvédelem valójában csak árt a határon túli magyaroknak és a közel-keleti keresztényeknek.

Nem véletlen, hogy minél jobban képesek vagyunk megélni a teremtő Csendet, annál jobban képesek leszünk kiállni magunkért és másokért.

A Fundamentum című folyóiratban megjelent cikkemben arra a kérdésre keresem a választ, hogy vajon az emberi jogok eszméje és gyakorlata valóban hozzájárul-e ahhoz, hogy egy jobb világban éljünk.

A kiábrándult NER-értelmiségiek útját önáltató hazugságok szegélyezik, akárcsak a kiábrándult kommunistákét a múlt században. 

Avagy miként hurrogták le az utasok azt a lányt, aki arra figyelmeztette őket, hogy a vesztükbe rohannak. 

Az őszirózsás forradalommal Fényes László újságíró a magyar történelem egyik kulcsfigurájává vált. Később az összeomlás előidézésével és Erdély elvesztésével vádolták meg, pedig mindent megtett azért, hogy ezeket megakadályozza. Az előző részben a háború végéig követtük a pályáját, most lássuk, mi történt azután!

A hazai oknyomozó újságírás atyja, az őszirózsás forradalom egyik jelentős alakja, aki szálka volt a mindenkori hatalmasok szemében, mert könyörtelenül kimondta az igazságot. Az írás első részében Fényes László első világháború alatti tevékenységét ismertetem, egészen a forradalom kitöréséig.

Száz évvel ezelőtt gyilkolták meg a fehérterroristák Simon József katolikus papot, akinek az volt a bűne, hogy a földosztást és az egyház demokratizálását sürgette.